Egy kilogramm strucchús előállításához évente 4000 liter vízre van szükség, szemben a marhák nevelésével, ami 16 500 litert igényel. Ez az adat tartalmazza az állat által elfogyasztott, illetve a takarmány előállításához és a tartásához szükséges vízmennyiséget is. További előnye, hogy nincs szükség antibiotikumokra és génkezelt takarmányra.
A kicsiknek adnak indítótápot, ami előre elkészített takarmánykeverék, majd 12 hét után áttérnek a szemestakarmányra: búzát, árpát, kukoricát, napraforgót kapnak, amiből a tenyészmadarak évente 50 tonnát, a hízóállomány pedig 300 tonnát fogyaszt el. A takarmány egy részét saját gazdaságban termesztik, a többit vásárolják az állatoknak. Nagy kedvencük a lucerna, ami rendkívül stimulálja a kicsik növekedését, a legideálisabb az lenne, ha rendszeresen hozzájuthatnának a friss zöldhöz, de ez nem oldható meg. Viszont felfigyelünk a zöld színű etetőkre a karámokban, erről Donát azt mondja, rájöttek, hogy ebből sokkal szívesebben esznek, így a szürkéket fűszínűre váltották.
A struccok tavasztól őszig tojnak, a tojások a farm keltetőjébe kerülnek, ahol jelenleg két gép és egy egész keltetőszoba fogadja be a tojásokat. Szükség is van a helyre, hiszen a strucctojások a legnagyobbak a világon (15 cm hosszú és 1,5 kg), egy darab 24-25 tyúktojásnak felel meg. Érdekesség, hogy amikor még nem tudták befogni a struccokat, a tojása volt nagyon értékes, fizetőeszközként is szolgált, később, a tenyésztés kezdetén a tolla és a bőre vált népszerűvé, és csak pár évtizede fedezték fel a húsában rejlő értékeket.
Az első három hónapot fűtött istállóban töltik, utána a karámokba kerülnek, ahol félextenzív tartásban növekszenek. Sivatagi madarak lévén a hideg és a meleg nem jelent gondot számukra, az esőtől és a sártól viszont szenvednek.
A vágásra szánt állatokat 12-14 hónapos korig nevelik, amíg el nem érik a 90 kg-ot, a tenyészállatok ennél nehezebbek, egy kakas akár 150 kg is lehet.
A steaktől a szalámiig
A kezdeti terv az volt, hogy felneveli az állatokat és eladja a felvásárlóknak. Bár gondolkodott abban, hogy jó lenne a teljes vertikumot lefedni, a farmtól az asztalig elv nem állt távol tőle, de ilyen mélységben nem akart belemerülni a feldolgozás folyamatába. Hogy mégis miért készül szalámi is, az a nemzetközi piacnak köszönhető.
– A legnagyobb strucctermelő régió Dél-Afrika, viszont a madárinfluenza megjelenése miatt az európai országok betiltották a nyers hús bevitelét, majd 2016-ban, amikor mi előállítottuk az első adag vágóállatot, feloldották a tilalmat, ezért az akkori 3,4 eurós élőállat/kilogramm ár 1 euróra esett. Akkor a kereskedők sem tudták elvinni tőlünk az állatokat.
A madarak feldolgozása egy távolabbi farmon történik. Élő állatként nem szerencsés a struccokat szállítani, mert hatalmas stressz éri őket közben, ami a húsuk minőségét is negatívan befolyásolja. Nagy szerencse, hogy a feldolgozó rendelkezik szúróponttal, és a madarakat helyben le tudják vágni a szállítás előtt, majd Vissre, az Emufarmon működő feldolgozóban bontják, ahol jó minőségben, hozzáértő módon dolgozzák fel az állatot. Ezután részben friss húsként, részben feldolgozott termékként értékesítik. Készül belőle kolbász, szalámi, sonka és különféle ízesítésű pástétom.
A strucc húsa az egyik legegészségesebb húsfajta, a rostja a legkönnyebben emészthető, zsírmentes és kevés kalóriát tartalmaz, viszont gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, kiemelkedően sok vasat tartalmaz. A tartásnak köszönhetően pedig bio minőségű hús a végeredmény.
