Szerteágazó vállalkozásokat vezetett az 1990-es években, akkor vásárolt gyümölcsösöket is Soltvadkert környékén. Az európai termesztési színvonal elérése volt a célja, amit egyedül a tavaszi fagyok elleni védekezés megoldatlansága hátráltatott. Mit is tehetett volna, saját maga kezdett fejlesztésbe.
Építész szeretett volna lenni, de nem tanult eleget, így a katonai szolgálat leteltével vállalkozásokba kezdett az 1990-es években. Fuvarozó, italnagykereskedő is volt többek közt, csemegeszőlőt termesztett és több gyümölcsöst megvásárolt Soltvadkert környékén. A 10 hektár körtést apósával együtt művelték, ám hamar rájöttek, hogy segítségre van szükségük.
– Szaktanácsadókat hívtunk, és kiderült, nem is értjük, miről beszélnek, ezért 34 éves koromban beiratkoztam a kertészképzésre Kecskeméten. Hat év alatt sikerült elvégezni az egyetemet, és bár nem tanultam meg a szakmát, már tudtam, mit mond a szaktanácsadó.
– emlékszik vissza a nagy elhatározás előzményére.
Számos fagyvédelmi módszert kipróbált a körteültetvényben, de egyik sem volt megvalósítható 10 hektáron. A drága paraffingyertya nem finanszírozható, a kályhák begyújtása egy hadsereget igényel, hiszen egy hektárra 300-400 kályhát kell elhelyezni és felügyelni, azaz tíz hektárra háromezret. Saját fejlesztésű fűrészporos kályhákat is használt. A klasszikus fagyvédelmi öntözés nem kivitelezhető a fák nagy mérete miatt, a korona alatti öntözéssel lehet rásegíteni a fagyvédelemre. Légkeveréssel is próbálkoztak, sárkányrepülő motorral és repülőgép-légcsavarral.
Mindent kiszámoltak és kipróbáltak, ami nagyon fontos lépésnek bizonyult, mert a számítások nem mindig voltak megfelelők. Fölkerestek egy sor hazai egyetemet, de sehol nem foglalkoztak fagyvédelmi szélgépekkel, sőt a fagy elleni védekezés módszereivel sem.

– Elolvastam minden elérhető szakirodalmat (amerikai, ausztrál kutatásokat), és próbáltam megérteni, de még mindig vannak tisztázatlan területek. Minden éjszaka más, minden lehűlés másként megy végbe, ezért nagyon nehéz mérni, amit csinálunk. Amikor indultunk, bíztam abban, hogy a gyerekek továbbviszik az üzletet, különben nem vágtam volna bele. Most Míra lányom a marketinges, Boldizsár fiam a rendezvényeken mutatja be a gépeinket. Míra vőlegénye, Bakai Gábor pedig a tervezőmérnök, ő csinálja a tervdokumentációt.
Ehhez kellett hozzárendelni mindent, megtalálni a csapatot, kialakítani a marketinget, gyártást, szervizt, adminisztrációs hátteret.
A kivitelezés legizgalmasabb és legfontosabb része a légcsavarfejlesztés volt, és máig kipróbálják más gyártókét is. Végigmentek a különböző fejlődési szakaszokon, a fa után előbb üvegszálas, most már karbonszálas anyagból készülnek a légcsavarok. Méretük, kialakításuk is nagyon fontos a lehető legjobb hatékonysághoz. Drága és nehéz jót tervezni. Számításba kell venni a légszállításon kívül a légcsavar keltette zajt is, ami zavaró lehet, ha a szélgép közelében lakóházak vannak. Halkabban dolgoznak a három-ötlapátos légcsavarok, de ez a hatékonyság rovására megy. Jelenleg a WepiFrost Kft. elektromos meghajtású szélgépei csendesebbek a versenytársakénál.