Magyarországon még nem elismert fajta, ehhez törzskönyvezett 50-es anyalétszámra lenne szükséges, és csak ’A’ törzskönyves kosokkal történhetne a fedeztetés. Sajnos ez itthon még nem megvalósítható, így egyelőre az anyákat füljelzővel látta el, majd nyilvántartásba vette. Ez az állapot a tenyésztés továbblépését sajnos nem segíti, ráadásul kedvez annak a tendenciának, hogy keresztezett állományok jöjjenek létre. Sajnos a kameruni gének eléggé erősek, így más fajtájú juhokkal történő egyszeri keresztezés nem hozott jelentős változást a született egyedeknél, ellenben sajnos pont azt a genetikai értéket rontja le, ami a kameruni erőssége.
Viszont tejhozama elenyésző, és hústermelése sem kiemelkedő, tehát nem igazán haszonfajta, bár húsminősége igen jó. Kétszer ellethető évente. Könnyen ellik, ikerellés gyakran előfordul, a bárányokat stabilan felnevelik az anyák.
Ákos jelenleg 20 anyát tart egy kossal, vegyes színekben. Alapvetően az állomány tavasztól őszig legel, ha már nem elég a fű, akkor tömegtakarmányt kapnak. A vizet automata, fűthető önitatóból biztosítja. A vegyes takarmányozáshoz hozzájárul a gyümölcsfákról hulló gyümölcs és levél is, illetve a szomszédok a konyhakertből kikerülő termésmaradványokat is átadják. Mivel nem tartózkodik ott állandóan, a terület be van kamerázva – ha bármi történne, azonnal be tud avatkozni. Ebben sokat segítenek a szomszédok és szülei is, akik nem messze laknak, és figyelnek az állományra. Megfigyelése szerint a fajta jól alkalmazkodott a hazai klímánkhoz, az itteni teleket jól bírja. Telkén egy szénatároló épület áll, aminek egy része le van kerítve, ide tudnak behúzódni rossz idő esetén. Nyáron egy sátor ad védelmet az erős napfény ellen.
Külleme, szőrzete és sokszínűsége a kecskékhez hasonló, laikusok első pillantásra akár össze is keverhetik. Legelési szokásaik is szokatlannak tűnhetnek: nem esznek meg minden fűfélét válogatás nélkül, és bizonyos növényféléket csak megadott fejlettség után legelnek le. Ellés és nevelés alatt lucernaszéna-kiegészítést kapnak, de szemestakarmányt nem. A nyalósó szelénes. A bárányok minimum 12 hetes korig szopnak, eközben fokozatosan állnak át a szálastakarmányra.
Tenyésztése hazánkban egyelőre stagnál, ami alapvetően nem is a magyar tenyésztőkön múlik, inkább a jó minőségű, törzskönyvezett egyedek beszerzése jelent problémát. Ilyen állomány Németországban található meg nagy létszámban, ők viszont nem adhatnak el külföldre állatokat. Köszönhető ez annak, hogy egy német állományszintű genetikai vizsgálat kiderítette, hogy az ottani állomány egy része nem rezisztens a súrlókórral szemben – ellentétben azzal, amit eddig tudtak.
Így most a német tenyésztők arra törekednek, hogy megtisztítsák az állományt az érzékeny egyedektől, komoly genetikai szűréseket alkalmazva. Ameddig a mentesítési folyamat tart, exporttilalom van érvényben, ez pedig kihat az európai állományra is, ahova így évek óta nem jutott be a német vérvonalból.
Ezt megteheti hazai forrásból is, de kereshet a szomszédos országokban is tenyésztőket. Itthon a minőségi választási bárányok ára 40-50 ezer forint között mozog, egy jelölt, felnőtt anya ára 60 ezer forinttól indul. A külföldről beszerzett tenyészjuh ára ennek sokszorosa lehet. Mindenesetre, aki úgy döntene, kameruni juhot szeretne tartani, van lehetősége jó kezdőállomány beszerzésére, aztán a továbbiakban rajta múlik, mit hoz ki a tenyésztés során belőlük.
Fotók: Barti Ákos/Kistermelők Lapja
