A helyiek most jogi útra terelték a problémát, elsőként az Európai Unióban, emberi jogi alapon.
A Limia – bűzös vizek völgye
A Galícia régiójában található A Limia városa valaha termékeny földjeiről és tiszta vízforrásairól volt ismert. Az utóbbi évtizedben azonban a térséget elárasztották az ipari sertés- és baromfitelepek. Több mint 1500 telep működik a környéken, melyek naponta több ezer tonna állati trágyát termelnek.
A helyiek arról számolnak be, hogy a kútvíz ihatatlan, bűzös, sokan palackozott víz vásárlására kényszerülnek. A levegő minősége is drámaian romlott: nyáron lehetetlen ablakot nyitni vagy a szabadban tartózkodni az orrfacsaró bűz miatt. Az állandó szennyezés már az egészségre is komoly hatással van.
Mérgező víz, ellenálló baktériumok
A helyi vízkészletekben a megengedett szint többszörösét meghaladó nitrát-koncentrációt mértek. Ez nemcsak a csecsemőknél okozhat kékülési szindrómát, hanem hosszú távon fokozza a gyomor- és vastagbélrák kockázatát is. Emellett a vízmintákban antibiotikum-rezisztens baktériumokat is találtak, amelyek az állatok gyógyszerezéséből származhatnak – ez az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása az Európai Uniónak.
Jogászok és civilek a környezetért
Az elégedetlen lakók és a civil szervezetek – köztük a ClientEarth és a Friends of the Earth Spain – nem nézik tovább tétlenül a rombolást. A galíciai legfelsőbb bíróságon pert indítottak a spanyol állam és a regionális kormány ellen.
Ez az első eset Európában, ahol emberi jogi alapon indult per az ipari állattartás negatív környezeti hatásai miatt – az eset mérföldkő lehet az uniós agrárpolitika és környezetjog jövője szempontjából.
Magyarország sem kivétel
A Limia esete nem elszigetelt. Magyarországon is egyre több intenzív állattartó telep létesül, különösen a dél-alföldi régiókban. 2023-ban például Hódmezővásárhely környékén lakossági tiltakozás bontakozott ki egy új sertéstelep engedélyezése ellen, amely közvetlenül egy kisváros szomszédságába került volna. A lakók féltették a vízbázist, a levegőt és az ingatlanjaik értékét.
Az antibiotikum-használat pedig itthon is problémát okoz: bár 2022 óta szigorúbb szabályozás van érvényben, a gyakorlatban sok telepen továbbra is rutinszerűen alkalmazzák őket megelőző céllal.
Mi lehet a megoldás?
A szakértők szerint a megoldás több szinten keresendő. Egyrészt szigorítani kell az engedélyezési folyamatokat, valódi környezeti hatásvizsgálatokat végezve. Másrészt növelni kell a mezőgazdasági szennyezések monitorozását, és valódi következményeket kell fűzni a jogsértésekhez. A hosszú távú megoldás azonban a fogyasztási szokások változásával kezdődik.
A Limia tragédiája figyelmeztető jel: ha nem változtatunk az ipari állattartás szabályozásán és a fogyasztási szokásainkon, könnyen mi is hasonló helyzetben találhatjuk magunkat. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e következmények, hanem az, hogy mikor – és hogy időben lépünk-e.
