0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 23.

Alpesi kertek kicsiben

Az alpesi növények nagy népszerűségnek örvendenek a növénybarátok körében. A saját kertünkbe is varázsolhatunk egy kis alpesi tájat!

Tippek a sziklakert kialakításához és gondozásához

Egy sziklakert akkor szép, ha természetes hatású

A sziklakert kialakítása kreatív és izgalmas feladat, amely lehetőséget ad arra, hogy a kert egy szeglete egyedi, magashegységi hangulatot kapjon.

Keressünk neki napos és jó vízelvezetésű helyet, mivel a legtöbb sziklakerti növény a száraz, napos körülményeket kedveli.

A sziklakert harmonizáljon a kert többi részével. Ne legyen túl lapos, de ne építsünk túl magas földhalmot sem, és figyeljünk a környező növények magasságára.

Először tisztítsuk meg a területet a gyomoktól és a nem kívánt növényektől, majd ássuk fel a földet 15-20 cm mélyen, ezzel javítjuk a vízelvezetését.

A párnás növekedésű fajok érdekes színfoltjai a sziklakertnek

A drénréteg kialakítása is fontos: töltsük fel a területet apróbb kövekkel és homokkal, hogy megakadályozzuk a pangó víz kialakulását, amely károsíthatja a növények gyökereit.

Ezt követi a sziklák elhelyezése. Először a nagyobb köveket tegyük le, majd fokozatosan töltsük fel a köztük levő részt földdel és kisebb kövekkel. A köveket úgy rendezzük el, hogy természetesnek tűnjenek, „mintha a földből nőnének ki”. A stabilitás miatt ideális, ha a nagyobb kövek kétharmada a talajszint alatt van beásva, és csak egyharmaduk látszik ki.

Érdemes egyféle követ alkalmazni, hogy egységes és ízléses látványt kapjunk. Nem célszerű és természetellenes a különféle színű kövek keverése.

A sziklakertbe olyan növényeket válasszunk, amelyek hasonló igényűek, például szárazságtűrők, fényigényesek.

Április a sziklakertek kialakításának, gondozásának csúcsidőszaka.

A növények előbb-utóbb összenőnek, befedik a kövek közötti viszonylag kevés talajt, ami a gyommentesség szempontjából jó. Azonban a faj- és fajtaazonosság miatt érdemes e növényeket névtáblával ellátni, és utána figyelni arra, hogy mindnek jól elkülönülő élettere legyen, mert ha egymásba nőnek, akkor idővel egyik elnyomja majd a másikat.

A jeltáblázás a látvány szempontjából nem előnyös, de egy gyűjtemény csak így képvisel tudományos értéket

Mint az évelő növényeket általában, a sziklakerti fajokat is érdemes négy-hatévente átültetni más helyre, mert ezzel a talajuntságot is megelőzzük, valamint az átültetés miatti gyökérsérülések új, fiatal gyökerek kialakulását indukálják, az átültetés tehát a tő ifjítása is egyben. A növények átültetés után sokkal intenzívebben fejlődnek, majd ez a növekedési erély az évek múltán csökken – ilyenkor jön el az újabb átültetés ideje.

Rendszeresen távolítsuk el a gyomokat, különösen az agresszívan terjedő fajokat, amelyek veszélyeztethetik a sziklakert növényeit. Az elgyomosodás nemcsak esztétikai probléma: a gyomok árnyékolják is a kistermetű alpesi fajokat, melyek a fényhiány miatt etiolálódnak, azaz megnyúlnak, eldeformálódnak, ezzel elvesztik jellemző habitusukat és a lazább szöveti szerkezet miatt a betegségekre is fogékonyabbá válnak.

Öntözésre ritkán van szükség, ha jó fajösszetételű a sziklakert.

Alpesi kert Bécs belvárosában

A bécsi Hauptbahnhof szomszédságában, a Belvedere kastély mellett található az egyetem botanikus kertje, és annak egy külön része, a híres alpesi kert. Savoyai Jenő herceg 1700 körül kezdte el építtetni a kastély barokk kertjét, amelyet Euró­pában ma is a legjelentősebbek között tartanak számon.

Kövirózsák a Bécsi Egyetem kertjében
A Felső-Belvedere-ben a világ egyik legrégebbi alpesi kertje található, amelyet 200 évvel ezelőtt alapított János főherceg. Március elejétől augusztus végéig 4000 alpesi növényfaj virágzásának lehetnek tanúi az idelátogatók.

A Mária Terézia által 1754-ben alapított botanikus kertben hazai és egzotikus növények várják az érdeklődőket. Tízhektárnyi területen hat kontinens 11 ezer növényfaját termesztik és mutatják be kutatási, fajtavédelemi és rekreációs célból. A kert ezenkívül városon belüli életteret is biztosít számos állatfaj számára, öreg fáival és kis rétjeivel zöld oázisként terül el Bécs közepén.

A képeken a bécsi alpesi kert tavaszi látképébe nyerünk bepillantást. A párnás növények közül érdemes kiemelni a kőtörőfüveket (Saxifraga sp.), és kedveltek a pozsgás levelű kövirózsák is (Sempervivum sp.), melyek óriási szín- és formagazdagságban szerezhetők be. Sok növényfaj már nemcsak a vadon élő változataival van jelen a kínálatban, hanem a gyűjtők szelekciós nemesítésének köszönhetően kertészeti változatok is kialakultak.

Sok színes levelű kövirózsa létezik, a bordók például jobban bírják a tűző napsütést, mint a zöldek
Bár ezek a természetben sehol nem élő kultivárok, mégis formájuk, növekedési típusuk kapcsán illenek egy tájképi jellegű sziklakertbe is.

A kövirózsáknál a kisebb-nagyobb rozettákon kívül színben és megjelenésben is óriásiak a különbségek, hiszen még „pókhálós”, azaz levélszőrökkel ellátott típust is találunk a sok változat között.

A pókhálós kövirózsák (Sempervivum arachnoideum) szőrei harmatot gyűjtenek és védenek a túl erős napfénytől

Ha inspirációt szeretnénk szerezni a sziklakertek építéséhez, érdemes ellátogatni a bécsi alpesi kertbe. Itt minden év áprilisában különleges növények börzéjét rendeznek (Raritätenbörse), idén erre április 11. és 13. között kerül sor. Az időpontválasztás sem véletlen, hiszen az alpesi kert ekkor a legszínesebb.

Fotók: Nagy Z. Róbert

Ajánljuk még:

Forrás: Kertbarát Magazin

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: