A kutatók a városi környezetben élő, elpusztult sündisznókat gyűjtötték össze, és vizsgálták, milyen környezetszennyező anyagok mutathatók ki belőlük. Korábban már vizsgálták az európai állományt kifejezetten nehézfémekre, azonban ennyire átfogó kutatás még nem készült.
– mondta el Maria Hansson, a Lund Egyetem ökotoxikológusa, aki elindította a kutatást.

A Lund kutatói az elsők, akik bizonyítékot találtak arra, hogy a sündisznók májszöveteiből kimutathatók a PAH-ok (policiklusos aromás szénhidrogének), ftalátok és növényvédő szerek – írja a ScienceDaily.
Környezeti ujjlenyomat
A városi zöldfelületek számtalan élőlényt vonzanak, miközben egy sor veszélyes szintetikus anyagot is rejtenek. Mivel a sündisznók általában nagy területeket járnak be táplálékszerzéskor, azért különösen sok veszélyes kemikáliának vannak kitéve. Emiatt tökéletes kutatási alany volt ez a faj Lund és társai számára, akik többet szerettek volna megtudni a városokban lévő szennyező anyagokról. A cél az volt, hogy megértsék, a különböző kemikáliák milyen rizikófaktort jelentenek a városokban élő állatok, és végső soron ránk, emberek számára.
– mutatott rá Maria Hansson.
Az elütött példányokat vizsgálták
A projekt részeként Svédországban, Lund és Skåne körül arra kérték az embereket, hogy jelentsék, amikor elpusztult sünt találnak. Emellett a kutatók megkapták az összes olyan példányt is, melyek a vadmentőkhöz kerültek, de elpusztultak.
Arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen régóta vannak kitéve bizonyos anyagoknak a sünök. Ennek méréséhez elkülönítették a gerincben és fogakban fellelhető nehézfémeket. A rövid ideig való kitettséget a májszövetben jelenlévő szerves szennyező anyagok vizsgálatával értékelték.
Az eredmények alapján a sünökben igen nagy koncentrációban halmozódott fel ólom, valamint több organikus szennyező anyag, mint a műanyagok és gumik gyártásánál használt ftalátok, vagy PCB-k.
Ez utóbbiak gyártása az 1970-es évek óta tilos, mivel mérgezőek. Emellett találtak még növényvédő szereket, , brómtartalmú égésgátlókat, egyéb nehézfémeket és PAH-okat (policiklusos aromás szénhidrogének) is néhány állatban.

Jobban kellene figyelnünk a városi környezet szennyeződésére
„A kutatás rámutat, hogy az a városi környezet, ahol az emberek javarésze él, óriási mennyiségű egészségre káros környezetszennyező anyagot tartalmaz. Ezek a problémás vegyületek az építőanyagokból, műanyagokból, növényvédő szerekből, légszennyezésből, hulladékból, a közlekedésből és a járművekből származnak. A talaj is szennyezett lehet” – mondta el Hansson.
Ez a kutatás rámutat annak fontosságára, hogy a városi környezetben lévő talajt és élővilágot is monitorozni kellene, beleértve a parkokat és a kerteket.
„Emellett az embereknek kevesebb szintetikus anyagot kellene használniuk, mint a kemikáliák és a műanyagok, mivel ennek komoly hatása van a természetre.
A hatások egyelőre nem tisztázottak
Az európai sün egy vöröslistás faj, emiatt Maria Hansson hangsúlyozza, hogy csak elpusztult egyedek szövetmintáit szabad vizsgálni.
„Direkt elpusztítani a vadállatokat nem etikus, és nyilvánvalóan el kell kerülni” – nyomatékosította a kutató.

Egyelőre nem tudni, hogyan hatnak a sünökre ezek a környezetszennyező anyagok. Nagyon keveset tudunk arról, milyen hatással vannak az egyes vadonélő fajokra a különböző vegyszerek, mivel ezeket az élőlényeket nehéz vizsgálni.
Természetesen más élőlényekre is hatással vannak az általunk kibocsátott veszélyes anyagok” – zárja Maria Hansson.