A föld regenerálása és a mobilitás kulcsszerepe
A földhasználat is tudatos: a sertéseket minden évben új területekre telepítik, így az előzőleg használt földrészeket regenerálják, felszántják, gabonát vetnek, majd ismét legelőként hasznosítják. Ez a rendszer jelentős fizikai logisztikával jár: évente mintegy 50 km-nyi villanypásztort és kerítést helyeznek át, amely akár két hónapig is eltarthat.
Forrás: Freepik
A farmon jelenleg 18–20 fő dolgozik, több mint nyolc különböző országból. A munkavállalók heti 37 órát dolgoznak, folyamatos képzéseken vesznek részt, és olyan extra lehetőségeik is vannak, mint például a jógafoglalkozások – ezek mind hozzájárulnak a munkahelyi elégedettséghez és a csapat kohéziójához.
Átlátható kereskedelem, közvetlen kapcsolat a fogyasztóval
A farm 2018 óta működik együtt a Tamaco nevű kereskedelmi vállalattal, amely a teljes logisztikai láncot lefedi a farmtól az üzletig. Ez lehetővé teszi, hogy a termelők közvetlenül kommunikáljanak a vásárlókkal: rendszeresen tartanak nyílt napokat, illetve jelen vannak a közösségi médiában is.
Magyar lehetőségek – tanulhatunk a dán példából?
Magyarországon jelenleg a sertéstartás nagy része szintén zárt rendszerű, intenzív telepeken történik, ahol az állatjóléti szempontok csak korlátozottan érvényesülnek. Ugyanakkor a fogyasztói igények változása és az Európai Unió állatjóléti irányelvei egyre inkább ösztönözhetik a változást.
A Greensgaard Farm példája azt mutatja: a természetes, állatbarát tartási módok és a modern gazdasági elvárások nem ellentétesek egymással. Magyarország számára ez egy követhető út lehet – ha megfelelő támogatás, tudásátadás és piacépítés kíséri a kezdeményezéseket. Az állatjólét, fenntarthatóság és fogyasztói bizalom hármasa ugyanis nemcsak erkölcsi kérdés – hanem egyre inkább gazdasági előny is.
