A példásan rendben tartott tanya és állattartó telep igazi családi gazdaság, ahol nemcsak a gasztronómiai élvezeteknek lehet hódolni, hanem komoly tenyésztőmunka helyszíne is. mangalica
Kövér Zoltán és felsége, Rózsika hosszasan sorolják, mi mindennel foglalkoztak, mielőtt mangalicák tartására adták a fejüket. Zoltán Kabán nőtt fel, élelmiszeripari iskolát végzett, és a cukorgyárban helyezkedett el, de már az iskolában tudta, hogy nem ez lesz az életpályája.
Édesapja iparos ember volt, mégis mindig tartott a háznál jószágot, amit szívesen gondozott, így Zoltántól sem állt távol az állattartás. Néhány év után végleg otthagyta a cukorgyárat, és feleségével együtt zöldségboltot nyitottak, majd élelmiszerboltot építettek Kabán, amit 25 évig üzemeltettek. Zoltán volt az árubeszerző, így több húsipari céget is megismert, amelyek termékeit forgalmazták az üzletükben. Érdekelte a húsfeldolgozás, ezért minden termékről tudta, hogyan készül az egyes feldolgozókban.
– A boltunkban tele volt a húspult különféle töltelékáruval: virsli, párizsi, szalámik sertésből, baromfiból, szárazkolbászok, minden volt. Esténként azt kérdeztem a feleségemtől, akkor én mit egyek?
Az ABC-ből az idegenforgalomba
Miután mélyebben belelátott az ipari húsfeldolgozásba, úgy döntöttek, hogy szeretnék saját maguknak megtermelni az élelmiszert. 2005-ben Tetétlen határában megvásároltak egy elhagyatott tanyát, ahol baromfit, borjút és sertéseket neveltek, az utóbbiból a mangalicafajtát választották, mert ez a fajta volt mindig a szíve csücske. Hamarosan 20 kocára szaporította az állományt, és belépett a Mangalicatenyészők Országos Egyesületébe. De a húsz koca szaporulata meghaladta egy család szükségleteit, ami hozta a következő lépést, el kell indulni a feldolgozás irányába, így az élelmiszerbolt egy részében kis húsfeldolgozót alakítottak ki, hogy mangalicatermékeket készítsenek már nemcsak saját szükségletre, hanem értékesítésre is.
Végül nem így történt, akkor a mangalicatermékek nem lettek kelendőek. Rendszerváltáskor a saját boltjukkal csatlakoztak a CBA-üzletlánchoz, amiből hamarosan kiszálltak.
Zoltánék részt vettek 2008-ban az első Mangalica Fesztivál szervezésében, és azt követően több mint tíz éven keresztül oszlopos tagjává váltak a rendezvénynek. Megjegyzi, óriási sikere volt már az elsőnek is Budapesten, ezért évente többet is rendeztek az ország nagyobb városaiban. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet az őshonos fajtára, és népszerűsítsék a mangalicatermékeket a fogyasztók körében. A Kövér Tanyán készült mangalicafinomságok sok díjat nyertek a rendezvényeken, és nem csak a fesztivál látogatói figyeltek fel a Kövér család termékeire.
– Már az első fesztiválon megkeresett néhány idegenforgalmi iroda, hogy meg lehet-e nézni a helyszínen az állatokat, és tudunk-e vendégeket fogadni, hogy megkóstolhassák a mangalicából készült tradicionális ételeket. Ez indította el a tanya fejlesztését.
