Idehaza a legnagyobb vállalkozás a mangalica-árutermelésben a Békés vármegyei Eleken található, ennek a tulajdonosa a bakonszegi Horizont 98 Kft. A cég ügyvezetőjével, Szabó Bélával és két fiával, Szabó Imre kereskedelmi igazgatóval, valamint ifj. Szabó Béla növénytermesztő és növényvédelmi irányítóval ültünk le az ágazat ügyes-bajos dolgait számba venni.

Ha az elmúlt 5 esztendőt nézzük, akkor szinte minden olyan dolog megtörtént velük, amit szerettek volna, és az is, amit mindenképpen el akartak kerülni.

Havonta 550-600 hízót adnak el, az átlagos élő testtömeg 140-160 kilogramm, hasított félsertésként 110-120 kilogrammosan, élve és elsődleges feldolgozással egyaránt értékesítenek, de inkább dominál náluk a hasított félsertés piacra vitele.

Veszteséges évek

Az elmúlt évek minden korábban elképzelhetőt felülmúlóan változatosra sikerültek. Előbb jött az afrikai sertéspestis, majd a Covid, s ennek következtében a legnagyobb hazai felvásárló, az Olmos és Tóth Kft. nem vette át a kész hízókat, mert nem tehette meg. Csakhogy ők jószerével az egyetlen felvásárlói a magyar piacnak, s a nehéz helyzetben azt tették, amit a saját érdekük diktált. Ennek hatására a felvásárlási ár megfeleződött, ami kis híján az ágazat végét jelentette. A hazai piacot lehetett volna kétszereplősnek is felfogni, hisz a mohácsi vágóhíd is erre specializálódott. Ám amikor beütött a Covid, meghatározó nagy termelő csak a Horizont 98 Kft. maradt, s az ő kínálatára a feldolgozó nem tudott termékfejlesztésbe fogni. Ehelyett lemondott a mangalicáról, tehát az a felvásárlás is oda lett.

A dolog oda kulminálódott, hogy a Horizont 98 Kft.-nél 2019–2020-ban hirtelen kialakult egy 200 milliós veszteség.

Ha nem lett volna ASP, ha nincs Covid, ez a sertés képes lett volna produkálni egy minimális eredményt, a pozitív 0 ilyenkor maga a siker. Viszont nyereség mégis képződik vagy képződhetett volna, ha nincs ráfizetés, ám ez kizárólag a különböző mangalicás támogatásoknak köszönhető. A koca-, az állatjólléti-, az állati­hulla-megsemmisítési, a gyógyszer és az őshonos állatok támogatása mintegy 170 millió forintos bevételt jelentett az eleki mangalicatelepnek, s ez mentette meg őket a bukástól. Ki lehet számolni, hogy 1 kilogramm mangalicáért, élő testtömegre vetítve, a termelők 147-150 forintot kapnak, még egyszer hangsúlyozva, hogy az ágazatban ez jelenti a valós nyereséget.