A görögkatolikus egyházi vezetőt kérdeztük az erdőhöz és a természetjáráshoz való viszonyáról, de beszélgetésünkkor szóba került a fára mászás fontossága is.

„Amikor a kezembe kaptam A Mi Erdőnk egyik számát, azt láttam, hogy Steyer Edina cikke azzal kezdődik, hogy elhanyagolta mostanában az erdőbe járást. Ez sajnos rám is mondható.

Ezzel annyira elültette bennünk a természetjárás szeretetét, hogy később, kamaszként egy barátommal újra végigjártuk a Kéktúrát, már sokkal tempósabban, jóval rövidebb idő alatt. Úgyhogy élénken él bennem az erdő szeretete, a természetjárás szépsége.”

Kocsis Fülöpöt 1989-ben szentelték pappá. Tíz éve a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, azt megelőzően volt a Miskolci Apostoli Exarchátus apostoli kormányzója, és hajdúdorogi püspök is. Korábban hitoktatóként dolgozott a hajdúdorogi Nagy Szent Bazil görögkatolikus iskolában, később pedig Tiszaeszláron és Tornabarakonyban teljesített lelkész szolgálatot.

Én is szervezek kirándulásokat, illetve mindig bátorítom erre a munkatársakat, az iskolák vezetőit. Például, szerintem a szülők azzal tesznek jót, ha hagyják a gyermekeiket fára mászni. Nem kell félteni őket ettől. Sőt, nagyon jó, izgalmas dolog, hogy hogyan találják meg a fára mászás fortélyát. Sok fiatal azért olyan nyámnyila, mert a természetnek ezek a nagyszerű lehetőségei kimaradnak az életükből. Üzenem az édesapáknak, hogy hagyják a gyerekeiket fölfedezni ezeket a kalandokat. Fiatal lelkészkoromban a ministránsok között famászó versenyt rendeztem. Csak a fiúknak volt szabad mászni, a lányok is akartak, de őket nem szívesen engedtem, nehogy bajuk essen.”

Magyarországon a mintegy 300 ezer görögkatolikus hívő három egyházkormányzati egységben él: a Hajdúdorogi Főegyházmegyében, a Miskolci Egyházmegyében és a Nyíregyházi Egyházmegyében. A főegyházmegye és a két egyházmegye alkotja a Görögkatolikus Metropóliát, melynek székhelye és főszékesegyháza Debrecenben van.

Meg bevallom, nekem a magány az igazi feltöltődés. Jobb szeretek egyedül elvonulni. Persze, elismerem, az erdőjárás általában többekkel, barátokkal, családtagokkal is pompás dolog. Például a Bükkbe, a Mátrába barátokkal, egy-egy családdal többször kirándulunk. Azt nagyon szeretem, amikor gyerekeket is tudunk vinni. Csodálatos élmény, ahogy a gyerekek fölfedezik a természet varázslatos apróságait.” Hivatása ugyan egyáltalán nem kapcsolódik az erdőhöz, mégis nagyon fontosnak tartja, hogy egyre több facsemete kerüljön a földbe.

„Azt mindenki tudja, hogyha az ember kimegy az erdőbe, és megérzi a fák közelségét, akkor megváltozik a lelkülete. Több faültetési kampányt szerveztünk az elmúlt években. Amikor tudok szerezni valamilyen kis területet, akkor arra – hacsak lehet – nyomban fát akarok ültetni. Azt hiszem, hogy édesapám nevelésének köszönhetően él bennem ilyen mélyen az erre való érzékenység, fogékonyság. Ő maga is sok fát ültetett. Annak idején cikk is jelent meg róla az egyik szegedi lapban Fát ültet a tanár címmel.”