Az akvakultúra lenne az EU új aranybányája? Norvégiát kell utolérni

Az akvakultúra, vagyis a halak, puhatestűek és rákfélék ellenőrzött körülmények közötti tenyésztése, egyre fontosabb szerepet tölt be az Európai Unió élelmiszerellátásában. A vadon élő halak halászatának alternatívájaként szolgál, és mind a szárazföldön, mind a tengeri területeken jelen van. Az ágazat fenntartható növekedésének támogatása kiemelt cél mind a Közös Halászati Politikában (CFP), mind a Blue Growth (Kék Növekedési Stratégia) programban.

Termelési adatok és piaci helyzet

2023-ban az EU akvakultúra termelése elérte a becsült 1,1 millió tonnát, ami a teljes európai halászati termelés egynegyedét teszi ki. Ez a részesedés azonban még mindig elmarad a 2020-as globális átlagtól (kb. 49%), ami jelentős növekedési potenciált jelez az EU számára. A termelési mennyiséget tekintve az EU akvakultúra ágazata a tizenharmadik legnagyobb volt világszerte 2022-ben, megelőzve Thaiföldet, és a globális termelés 0,9%-át adta.

Az EU akvakultúra termelésének értéke 2023-ban elérte a becsült 4,8 milliárd eurót (1968 milliárd Ft-ot), ami az unió teljes halászati termelésének (halászat és akvakultúra) valamivel több, mint kétötödét jelenti.

Termelésben élenjáró országok

Négy uniós ország adja az EU termelésének mintegy kétharmadát (66,6%) mennyiségben (élősúlyban mérve).

A különböző vízi szervezetek ára eltérő: például a kagyló átlagos első eladási ára körülbelül 1 euró/kg, a tengeri süllőé körülbelül 7 euró/kg, a tonhalé pedig körülbelül 12 euró/kg volt. Az EU-tagállamok közül Franciaország érte el a legmagasabb akvakultúra termelési értéket 2023-ban (becsült 906 millió euró), ami az EU teljes termelésének 18,8%-át jelenti. A termelési érték sorrendjében Spanyolország (802 millió euró), Görögország (684 millió euró) és Olaszország (618 millió euró) következik.

Összehasonlítás más országokkal

Érdekesség, hogy a norvég termelés értéke meghaladta az egész EU-ét. Norvégia 2023-ban 1,6 millió tonna vízi szervezetet (szinte kizárólag lazacot) termelt, 10,0 milliárd euró értékben. Norvégia a hatodik legnagyobb akvakultúra haltermelő volt a világon 2022-ben, 2,7%-os globális részesedéssel. Kína után a második legnagyobb exportőr is a világon a vízi szervezetek tekintetében.