A jelentés szerint a hollandiai lepkepopuláció tizedik éve csökken, a nyilvántartás 1992-es kezdete óta pedig a legalacsonyabb szintet érte el 2024-ben. A vizsgált harmincéves időszakban a hollandiai pillangópopuláció átlagosan 56 százalékkal csökkent – írja az MTI.

A korábban gyakorinak számító fajok példányai egyre ritkábban figyelhetők meg Hollandiában. Az 54 rendszeresen vizsgált lepkefaj közül kilenc példányai, köztük a vonalas busalepke (thymelicus lineola) és az ezüstös boglárka (plebejus argus) esetében jegyeztek fel jelentős visszaesést.

Noha a feljegyzések három évtizedes időszaka alatt 30 lepkefaj egyedeinek száma csökkent, 12 faj képviselőinek száma esetében vettek észre növekedést. Ezek közé egyebek mellett a kis szénalepke (coenonympha pamphilus) és a hajnalpírlepke (anthocharis cardamines) egyedei tartoznak.

Hollandiában a leggyakoribb 15 lepkefaj egyedszáma több mint 35 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben. Ezek közé tartozik egyebek mellett a káposztalepke (pieris brassicae), melynek egyedei alapvető szerepet játszanak beporzóként vagy táplálékforrásként – emelték ki.

Közülük kiemelkedik a vörös szemeslepke (lasiommata megera), melynek populációja több mint 98 százalékkal esett vissza a három évtizedes időszak alatt.

A jelentés végezetül kiemelte, hogy a lepkepopulációk hollandiai csökkenésének legfőbb oka a megfelelő élőhelyek visszaszorulása és széttöredezettsége. A még meglévő élőhelyek többsége pedig egyre kevésbé alkalmas a pillangók számára, részben a nitrogén tartalmú csapadék miatt.