A cégeknek időben el kell kezdeniük a felkészülést, amely magában foglalja a bérrendezést, a bérstruktúra kialakítását, a költségvetés tervezését, a kontrolling funkció erősítését és a kommunikációt. Bár a változás kihívásokkal jár, a tudatos felkészülés hosszú távon versenyképesebbé teheti a mezőgazdasági cégeket, és hozzájárulhat a munkaerőpiac átláthatóbbá és igazságosabbá tételéhez.
Grafika: Canva
A Profession Backstage podcast legújabb epizódjában a szerkesztők azt járták körül Marázi Judit HR-szakértő és szervezetfejlesztési tanácsadóval, hogy mit jelent a bérek átláthatóságáról szóló uniós irányelv, hogyan készülhetnek fel erre a vállalatok, illetve hogy ez mit jelenthet az agrárvállalkozásokra nézve.
Az Európai Unió Tanácsa által 2023-ban elfogadott, a bérek átláthatóságáról szóló irányelv célja a bérdiszkrimináció és a nemek közötti bérszakadék csökkentése az EU-n belül. Ennek megfelelően a tagállamoknak, köztük Magyarországnak, 2026 nyaráig saját jogszabályaikat az irányelvhez kell igazítaniuk. Ez a változás a mezőgazdasági cégeket is érinti, és alapos felkészülést igényel.
Mit jelent ez a gyakorlatban a mezőgazdasági cégek számára?
- Álláshirdetések: 2026. június 7-től a mezőgazdasági cégeknek is kötelező lesz feltüntetniük a béreket az álláshirdetésekben. Jelenleg még nem tisztázott, hogy ez pontosan milyen formában valósul meg – a kezdőbért vagy egy bérsávot kell-e megadni – és a bérsávok meghatározása is kérdéses.
- Bérinformáció: a munkavállalók jogosultak lesznek lekérdezni a munkáltatójuktól az átlagos bérszintet nemenként a saját pozíciójukban és a hasonló felelősségi körrel rendelkező pozíciókban. Ez azt is jelenti, hogy a cégeknek rendelkezniük kell ilyen kimutatásokkal.
- Béren kívüli juttatások: az átláthatóság nem korlátozódik az alapbérekre, hanem kiterjed a béren kívüli juttatásokra is, beleértve a prémiumokat, jutalmakat, autóhasználatot, túlórákat és a hétvégi munkavégzést.
- Esélyegyenlőség: a bérezés során objektív és nem-semleges kritériumokat kell alkalmazni, biztosítva a nemek közötti egyenlőséget. Ez vonatkozik a teljes és részmunkaidős, a kölcsönzött, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókra is. A megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében például a munkaközi szüneteket rugalmasabban kell kezelni.
Hogyan készüljenek fel a bértranszparenciára az agrárvállalkozások?
A sikeres felkészülés érdekében a mezőgazdasági cégeknek érdemes a felsorolt lépéseket megtenniük:
- Bérrendezés: a pozíciószintek, felelősségi körök, döntési jogkörök, valamint a béren kívüli és felüli juttatások rendszerének átvizsgálása és súlyozása. Ez magában foglalja a különböző kompetenciák és tapasztalatok értékelését is.
- Bérstruktúra kialakítása: bérsávrendszer bevezetése, amely lehetővé teszi a különböző szintek közötti bérek igazságos meghatározását.
- Jövő évi költségvetés tervezése: a bérrendezés egyszeri és fenntartási költségeinek, valamint a béren kívüli juttatások esetleges növekedésének (pl. munkába járási költségtérítés) figyelembevétele a költségvetésben. A munkába járási költségtérítés például jelentős költségnövekedést okozhat.
- Kontrolling funkció erősítése: annak elemzése, hogy az egyes pozíciók milyen értéket képviselnek a cég számára (például hozzájárulás az árbevételhez), valamint a teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálata.
- Kommunikáció: a változások átgondolt kommunikációja a meglévő munkavállalók felé, különös tekintettel azokra, akik esetleg nincsenek tisztában az új irányelvekkel.
Kihívások és a lehetőségek
A bértranszparencia bevezetése jelentős kihívást jelenthet a mezőgazdasági cégek számára, különösen a kisebb vállalkozásoknál, ahol a HR-funkciók kevésbé fejlettek. Ugyanakkor a tudatos felkészüléssel és a megfelelő szakmai támogatással a szektor szereplői eleget tehetnek az új követelményeknek, és hosszú távon versenyképesebbé válhatnak a munkaerőpiacon. A bértranszparencia ugyanis számos előnnyel is járhat, mint például a toborzási idő lerövidülése és a relevánsabb jelöltek vonzása.
A döntés értelmében HR-szakemberek szerepe a következő években felértékelődik a mezőgazdasági cégeknél. Fontos, hogy az ez irányú munkakört betöltő munkavállalók tájékozottak legyenek az új irányelvekkel kapcsolatban, és proaktívan segítsék a cégeket a felkészülésben.
