A falu határozott elképzelése, hogy létrehozza a Cseresznye házat, amelyben elképzeléseik szerint egyaránt helyet kapna a körűi ropogós történetét feldolgozó kiállítás és a helyi termékeket kínáló mintabolt. Szintén az egyesület gondozásában szerveződik egy dokumentumfilm Petrovay György kalandokban bővelkedő életéről és a körűi cseresznyés életről.
– Minden olyan kezdeményezés nagyon fontos, ami felhívja a figyelmet erre a különleges gyümölcsre, mégpedig azért, hogy akik egész évben gondoskodnak a fákról, el tudják adni a termést és megélhetést biztosítson a számukra.
Nagykörű gyümölcsös tervei
A cseresznye Nagykörűn nem csak egy termék, számos vonzata van az élet minden területén. Egyrészt a kialakult zárkerti rendszernek köszönhetően megmaradt a település történelmi szerkezete, sok régi ház áll még ma is, az újak stílusa pedig követi a hagyományokat. Ez és a Tisza közelsége nyaranta sok látogatót vonz, és igyekszenek megtenni mindent, hogy a minőségi turizmusról legyenek híresek.
Fontosnak tartják, hogy az embereknek megélheti forrást nyújtson a cseresznyetermesztés, és a lakosság megtartóerejét jelentse. Ehhez viszont a termesztés fejlesztésére is szükség van. Ami az előnye, az a hátránya is a széttagolt ültetvényeknek. Ugyan továbbra sem törekszenek nagyüzemi termesztésre, szerencsés lenne az ültetvények részbeni koncentrálása és közösen megszervezni az értékesítést. Szükséges a régi ültetvények megújítása és a következő nagy feladat az öntözés megszervezése, mert a forró, aszályos nyarak már ott is éreztetik hatásukat.
– Nagyon jók a klimatikus viszonyok, kevésbé küzdünk a tavaszi fagybetörésekkel, mint más termőhelyeken, és öregebb fáink eddig még a szárazságot is jól bírták, de a három évvel ezelőtti nyári aszályban a teljes felület mintegy 20 százaléka nálunk is kiszáradt. Így egészen biztos, hogy nem kerülhetjük el az öntözőrendszer kiépítését – vélekedik Barát József.
Nagykörű a Tisza jobb partján fekvő ártéri település, a folyószabályozás után, az árvizek megszűntével háromszorosára nőtt a szántóföld területe. A mezőgazdaságot a jelentős mértékű ártéri gyümölcsösök tették színesebbé, nagy jelentőségű volt a 19. század végi erdő- és gyümölcsfa-telepítés. A virágzó ártéri kerteket az 1970-es évek árvizei tették tönkre, ami után felhagytak a gazdálkodással. Ezek a részek jelenleg védett területek, Natura2000 besorolásúak, és kiválóan alkalmasak arra, hogy újra élesszék az ártéri gazdálkodást, fenntartható, természetközeli biotermesztéssel. A település önkormányzata, a terület tulajdonosai a Természetvédelmi Világlappal (WWF) együttműködve dolgoznak a tervek megvalósításán.
Ha valaki lemaradt a cseresznyevirágzás elképesztő látványáról, amikor az egész települést a napsütésben szikrázó hófehér virágszirmok billiói borítják, akkor érdemes résen lenni, mert hamarosan megérkeznek a mosolygós piros gyümölcsök.
Nagykörű nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen több mint 200 hektáron termesztenek cseresznyét, igen sajátos birtokszerkezet keretében. A településen szinte mindenkinek van valamilyen kötődése a cseresznyéhez, hiszen az ültetvények zömmel magánkézben vannak, helyi családok gondozásában.
