A pálinka konkurens szeszesitalai szinte korlátlan mennyiségben előállíthatók, miközben a gyümölcs mennyisége évről évre változik, hiszen nagyon érzékenyek az időjárásra, s megjelenik az évjárathatás is. Ha globálisan nézzük, vannak olyan gyümölcsfajták, melyek lassan kiszorulnak Magyarországról. Gondoljunk csak a kajszira, ritkítja a tavaszi fagy, a szárazság. Ugyanakkor fiatalként ritkaságszámba ment Magyarországon a füge, ma fügebokrokba ütközünk úton-útfélen.

Nehéz konkurálni a gabonapárlatokkal, mert a pálinka alap- anyaga drága. Nem összehasonlítható a gabonával a kajszi vagy a meggy ára. Miközben, ha valakinek tetszik a pálinka, és odafigyel arra, hogy mit fogyaszt, sokkal inkább a pálinkát választja, még annak ellenére is, hogy az ára magasabb, mint egy másik szeszé.

– Amit ma a pálinkáról és az előállításáról lehet tudni, igyekeztem beépíteni a rendszerünkbe, sőt, egy kicsit továbbmenve még olyat is, ami másutt nincsen. Ezért egyedi a gyártástechnológiánk, mert nincsen olyan üzem, ahol mindezeket a dolgokat megvalósították volna annak érdekében, hogy a minőség a legjobb legyen – hangsúlyozta a pálinkamester.

Fatüzeléssel dolgoznak, ami sokakat meglephet, de lehet szabályozott körülmények között is tüzelni, csak állandó odafigyelést és fizikai munkát igényel.

A vizet visszahűtik és újrahasznosítják, a felhasznált fa újratermelődik, a kifőzött cefrét engedéllyel visszajuttatják a talajba, a növények újrahasznosítják. Szeretnék a legkisebb ökológiai lábnyomot hátrahagyni, nem szennyezik a környezetüket.

Koncentrálódó bérfőzés

– Azzal nem lenne baj, hogy a pálinkafőzést felszabadították, és magánemberek is megjelentek ezen a területen. Az viszont már bajos, hogy akik akár milliós értékű lepárló berendezéseket is meg- vásárolnak, tőlük nem várható el, hogy megelégedjenek azzal, egy évben csak 84 litert főzhetnek le maguknak. Ők nemcsak a szomszédoknak, de még a szomszéd falunak is dolgoznak jogszabályellenesen. Ennek köszönhetően a bérfőzés lecsökkent nálunk is. Az indulásunkhoz viszonyítva egy- harmada, egynegyede a bérfőzött mennyiség – fogalmazta meg aggodalmát Csalló Jenő.

A Csalló-pálinka ízvilágának titka, hogy meddig veszik el a középpárlatból a desztillátumot, és mikor váltanak az utópárlatra. Ettől válik a Csalló pálinka egyedivé, ennek alapján lehet megkülönböztetni.

Csalló Jenő nem látja túl pozitívan a magyar pálinka jövőjét. Mint kifejtette, a magyar pálinka export- piacokra való bejutásának több hátulütője is van, és valószínűleg ez a jövőben sem változik. Egyrészt a pálinka azon termékek közé tartozik, amely a gyümölcs árának köszönhetően drágább a többi szeszesitalnál. Másrészt, ha az exportot célozzuk meg, akkor egy adott volumennel kellene rendelkezni, s ott van még az állandó minőség, hiszen az egy évvel később vásárolt terméknek is ugyanolyannak kell lennie, mint amit a fogyasztók megszoktak. Talán lesz majd, aki összefogja a szakmát és megfelelő volumenben állít elő jó minőséget, de egyelőre ez még nem körvonalazódik.