– Össze sem számoltam, hányféle gyümölcsből készítünk párlatot. De azt könnyen felsorolom, hogy a Magyarországon termett gyümölcsök közül mi az, amiből pillanatnyilag még nincs pálinkánk. Ilyen a piros ribiszke, az egres, a naspolya. Erdei gyümölcsöket is feldolgozunk, a termesztett erdeiek közül például négyféle berkenyepárlatot készítünk. De ott van mellette a som, a szeder. Több mint ötven különböző pálinkát főzünk, azért nem ennyi gyümölcsből, mert vannak köztük natúr pálinkák, és vannak, amelyek eperfahordóban érleltek – vetett számot Csalló Jenő, aki Balatonalmádiban, a rejtélyes Vödörvölgyben ütött tanyát.
Különleges technológiákkal kiváló párlat
De hogyan lesz egy sikeres vegyészmérnökből pálinkamester, aki 40 évet töltött el a vegyiparban?– A Nitrokémiánál dolgoztam, növényvédő szerekkel foglalkoztam. Lépkedtem előre a ranglétrán egészen addig, hogy a növényvédőszer-üzletág igazgatója lettem. De nem hagyott nyugodni a pálinkafőzés, ahogy fiatalkoromban sem: ha volt egy házibuli, akkor az oda szükséges pálinkát az ember megfőzte. Csopaki születésű vagyok, a szomszédban volt a pálinkafőzde, a gyerekkoromat ott töltöttem – meséli Csalló Jenő, aki eredetileg Csopakon szeretett volna egy főzdét létrehozni, ám környezetvédelmi okok miatt ez nem volt lehetséges, így feleségének Balatonalmádiban fekvő telkén zöldmezős beruházásként valósította meg álmát. Nem volt más, csak egy romos pince, nulláról indulva ’99 januárjában nyitották meg az üzemet. Eleinte csak bérfőzéssel foglalkoztak, majd 2005-ben megjelent első saját pálinkájával a piacon. Jól emlékszik, vegyes gyümölcs volt, még ma is élvezhető.
– Kicsit előnyösebb helyzetben vagyok a pálinkafőzős kollégákkal szemben, mivel a vegyészetet is bele tudom vinni az előállításba.
Három ponton beavatkoztam a kisüsti rendszerbe, amivel élesen el tudjuk választani az elő- és utópárlatot. Vissza tudjuk csalogatni a kisüsti rendszerbe is azt az illatosságot, ami az oszlopos eljárásra jellemző. Mivel hiszek a mérésekben, így laboratóriumban megnézettem, hozta-e a várt eredményt. Bevált, s így alakult ki a jelenlegi technológiánk – avatott be a szakember, aki a megszerzett tapasztalatai alapján maga tervezte a főzdét. Menet közben beépítettek egy egyutas rendszert is, amivel kisebb mennyiségű tételeket is feldolgoztatnak.
A pálinkafőzdések nyitottak az újdonságokra. Van olyan szakmabeli, aki a náluk látott különleges technológiai megoldásokat be- építette az üzemébe. Csalló Jenő nem titkolja az újításokat, bárki lefotózhatja, megcsinálhatja. Jel- mondata: „A minőségi pálinkáért mindent!”
Jó minőségű alapanyag, környezetbarát technológia
A kisüsti rendszerrel előállított pálinkának az íz- és illatvilága hosszan tartó, nem tűnik el az évek során. Ez a lepárlási rendszer több évszázada alakult ki, és a főzde ezt a hagyományt kívánja tovább éltetni. Ehhez gyümölcsöt az ország egész területéről vásárolnak, Nógrádtól egészen Nyugat-Magyarországig. Minden gyümölcsnek megvan a maga termőterülete, ami nem véletlenül alakult így.
Vannak gyümölcsök, melyeket kimagoznak, de készítenek olyan főzetet is, ami szinte tiszta magból készül. Úgy tartják, a gyümölcsmagnak az íz- és illatvilága ugyanúgy hozzá- tartozik a gyümölcshöz.
Egy-két kísérlet mindig zajlik a főzdében, ilyen a sörpárlat, amit nem mindenki főz. De ugyanígy érdekességként gesztenyepárlatuk is van. Komoly kihívás, hiszen ahhoz, hogy jó cefrét tudjanak készíteni, a keményítőt vissza kell bontani cukorrá.
– Egyik különlegességünk a csipkebogyópárlat, de legalább ilyen izgalmasak a különböző berkenyék. A berkenyék közül az egyiket a fiam augusztusban tudta csak megkóstolni, és azt mond- ja, ez a legjobb pálinkánk. Tudom, hogy Csopakon az erdőben hol volt berkenyefa, onnan szereztem csemetét, s itt elültettük. Egyetlen egy hátulütője van, hogy a termő- re fordulás ideje 20-25 év – mesél-te, Gergő fia óriási lelkesedéssel és hozzáértéssel fordult a pálinka felé, ezért elfogadja a meglátását, nem is nagyon akar beleszólni, szerencsére nagyon jó az ízlelő képessége. Ennek ellenére mindig kikérik egymás véleményét.
