0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 12.

Vissza a gyökerekhez – Slow life és a falusi vendéglátás Békéscsaba szívében

Ahol a hagyomány üzleti modellé válik: Békéscsaba mellett, mindössze 3 kilométerre a városközponttól Bartolák Mária egyedülálló vállalkozást épített fel a Frankó Tanya és a Petrovszkiék Tanyája újjáélesztésével.

A két tanya nem csupán a tót örökség megőrzésének színtere, hanem egy innovatív ’slow life’ üzleti modell sikeres megtestesítője. Bartolák Mária, aki korábban a nemzetközi üzleti életben szerzett tapasztalatot, a tanyák felújításával és a 0 kilométeres vendéglátással egy olyan piaci rést töltött be, amely a fenntarthatóságot, a helyi értékeket és az egyedi élményeket kereső közönséget célozza meg.

A tanyák nemcsak a vendéglátásban jeleskednek, hanem közösségépítő szerepükkel és a hagyományőrző workshopokkal is kitűnnek. Ez a történet bizonyítja, hogy a kulturális örökség és a modern üzleti szemlélet sikeresen ötvözhető, egyúttal új perspektívát nyújtva a vidéki turizmus számára.

falusi vendéglátás frankó tanya

Bartolák Mária a Frankó Tanya és Haluskaház, illetve a Petrovszkiék Tanyájának tulajdonosa. Mind anyai, mind apai ágon kétsopronyi katolikus tót családból származik. 30 éven át olasz nyelven tolmácsolt hazai és külföldi ügyfeleknek egyaránt, ügyvezető igazgatóként menedzselte ügyfelei békéscsabai székhelyű vállalatait.

Élete ezen szakaszának minden percét imádta, változatos és egyben csodás munkája volt. 50 éves korában, keresztapja és édesanyja elvesztése után úgy döntött, hogy valami mást, valami maradandót szeretne alkotni, tisztelegve előttük és tót gyökerei előtt.

Békéscsaba belvárosától mindössze 3 kilométerre található a hagyományokat őrző Frankó Tanya és Haluskaház, valamint a Petrovszkiék Tanyája. A tanyákat 5 hektáros terület övezi, amelyen 8 éve gazdálkodik családjával.

frankó tanyaMindkét tanyát eredeti állapotukba állították vissza, mindig arra törekedve, hogy megőrizzék autentikus jegyeiket. A felújítás során beépített anyagokat a közeli bontott épületekből hozták, például: a sparhelt 110 évig Békéscsabán a Martincsek cukrász család sparheltje volt; a szervizasztaluk pedig Sajti Gábor bácsi gyalupadja (Gábor bácsi a Pósteleki erdőt telepítette, erdész és vadász volt). Minden beépített darabnak a tanyákon megvan a története és múltja.

– A tanyák működtetésénél elsődleges szempont volt a tót gasztronómia hagyományainak őrzése, múltunk bemutatása a fiatalabb generáció számára, míg az idősebb látogatóknak egy igazi időutazást kínálunk.

Szeretnénk megmutatni mindenkinek, aki ellátogat hozzánk, de főleg a fiataloknak, hogyan lehet a várostól csupán 3 kilométerre egy tanyán élni úgy, hogy mindent magadnak állítasz elő. Itt megáll az idő, képviselve a ’slow life’ filozófiát, a 0 kilométeres falusi vendégasztal fenntartásával.

falusi vendéglátás frankó tanyaA Frankó Tanya közvetlen közelében zöldségeskertet, mellette pedig csodás fűszerkertet alakítottak ki, amelyben a fűszerbabértól kezdve az összes fűszer, sőt, még szecsuáni bors is megtalálható. A gazdasági udvarban minden haszonállat meg- ismerhető, mert ők keltetik és nevelik fel őket: kacsa, liba, gyöngyös, galamb, nyúl, fürj, tyúk, törpe birka, törpe disznó, törpe kecske – mind a tanyákon működő falusi vendég- asztal igényeit szolgálják ki, hiszen mindent maguknak állítanak elő.

Workshopokat tartanak, hogy megőrizzék a haluska tót tájétel készítésének hagyományát. Sokoldalú vendéglátással igyekeznek fenntartani és működtetni a tanyákat.

Többször adtak helyet lakodalmaknak, családi ünnepeknek, osztály- kirándulásoknak, csapatépítőknek. Sőt, lehetőség van a Petrovszkiék tanyáján, közvetlenül a természet ölelésében étkezni, így élvezve a föld nyújtotta megújulás és fejlődés élményét, visszarepítve az 1800-as évekbe. (A tanya tulajdonosa, Petrovszki András 1822. október 16-án született, maga a tanya pedig már az 1862-es II. Habsburg katonai térképen is szerepel.)

A Frankó Tanya kétszer nyerte el Az Év Tanyája Pályázat közönség- díját, de amire a legbüszkébbek, az a 2021-ben elnyert Az Év Széchenyi Vállalkozása.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: