0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 14.

Míg fölzeng az orgona

Monumentális megjelenésével, templomot betöltő gazdag hangzásával, páratlan szépségével évszázadok óta lenyűgözi hallgatóit a hangszerek királynője – ahogy Mozart nevezte.

A legnagyobb méretű, és legbonyolultabb szerkezetű hangszer titkaiba Budavári Attila, a legjelentősebb hazai orgonaműhely, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra tulajdonos-ügyvezetője avat be.

Mielőtt a műhelycsarnokon végigvezetne házigazdánk, eloszlat egy félreértést. „Ha az emberek fölnéznek egy karzatra, az orgonán sok fényes csövet látnak, és azt gondolják, az orgona fémből van. Pedig az ón-ólom ötvözet sípok a hangszer anyagainak alig negyedét adják. A többi fa, ahogy a mi tevékenységünk bő háromnegyede is precíziós famunka.” A látható sípokat a játszóasztalról irányított szélrendszer szólaltatja meg. E nagyszabású mechanikus szerkezet az orgonaház belsejében kap helyet, így a laikus szemlélő előtt rejtve marad.

orgona orgonakészítő Budavári Attila
Fotó: Csatlós Norbert

Lucfenyőtől ébenfáig

Alapvetően klasszikus európai fafajokkal dolgoznak. A tölgy dominál, majd a kőris, ami kiváló a rugalmas alkatrészekhez, meg a juhar. Régen sok orgonába használtak szilfát, mert még a tölgynél is kopásállóbb, de mára eltüntette a szilfavész.

Gyertyánból készítik a pedálklaviatúrát, aminek bírnia kell a taposást. Cseresznye, szilva, dió, barkócaberkenye is szerepel a felhasznált anyagok listájában – melyek alkalmasak regiszterhúzó fejekre, billentyűborításra is.

A megrendelő kívánságát is figyelembe veszik. „Egy flamand kolléga lehet, hogy tölgyfából kéri a fasípokat, amik itt a Kárpát-medencében valaha lucfenyőből készültek. De jó minőségű lucfenyőt beszerezni nehéz lett, hiszen a mi elvárásaink sokkal szigorúbbak, mint az ácsoké. Az alapanyag nem lehet repedt, gombás, csomós, nagyon meg kell válogatnunk.” Egy nagyobb orgonában van 4000 folyóméternyi húzószál, ami a billentyűket összeköti a szelepekkel. E fenyőszálakat vékonyabbra vágják a jégkrémpálcikánál. Nagy deszkákból 1milliméternél vékonyabb szálakat hasogatnak. Ehhez a fának abszolút hibamentesnek kell lennie. Ahogy Budavári Attila mondja, „a leggyönyörűbb anyag, ami létezik a világon!” És igen ritka. Már inkább borovit használnak a szibériai vágásokból, vagy erdeifenyőt.

A trópusiak közül szép és méregdrága kopásálló fákat vesznek: ében, grenadil, buxus, olajfa, kígyófa. Óvatosan is bánnak velük.

Amíg a fasípsorhoz elhasználnak 5-10 köbméter hazai faanyagot, az egzótákból 0,001 köbméter fogy el klaviatúra-borításhoz. Az alapanyag beszerzése nem könnyű. Sokat számít az erdészek segítőkészsége, akik ha találnak valami különleges, orgonához keresett rönköt, félreteszik a műhelynek.

orgona orgonakészítő Budavári Attila,
Fotó: Csatlós Norbert

„Ugyanúgy megveszünk mindent, mint bárki más, de korábban kínlódtunk a szillel, juharral, ha egy muzeális hangszert kellett rekonstruálni, és nem volt hozzá anyag. Persze örülünk egy minőségi tölgyfa rönknek is. Jólesik, hogy figyelnek ránk, régóta kapcsolatban vagyunk.”

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: