„Tavaly építettünk egy vadonatúj 400 éves reneszánsz orgonát. Ilyen még nincs az országban. A hangolása, anyagfelhasználása, kialakítása mind itáliai reneszánsz. Úgy is szól a hangja. Nyáron fogja végleges helyét megkapni a veszprémi ferences templomban.” Másik bravúros és hazánkban egyedülálló alkotás a zamárdi katolikus templom francia barokk orgonája. Új építésű stílushangszer, melyen autentikus módon lehet játszani francia barokk zeneirodalmat. Ám a jelen, és kicsit a jövő is megjelenik Budavári Attila orgonaterveiben. A kis felvidéki magyar falu, Reste igényesen megépített új templomába harmonikusan illeszkedő modern hangszer dizájnját Magyar Kézműves Remek díjjal tüntették ki. És,
A népes nagyváros pályaudvarán óriási az utasforgalom, az ő szórakoztatásukra szánták a teátrális hangszert. Alakja is újszerű, nem hasonlít semmilyen létező orgonára. 30 nagyméretű síp egy vaskaspóban. „Kérték, hogy vandálbiztos legyen, ezért csupa fém. Mobiltelefonos alkalmazáson rábökve magától lejátssza a választott zenéket, és populáris effekteket. Van rajta mindenféle, mozdonyfütty, cintányér, dobok, még a MÁV-szignál is. Afféle cirkuszi orgona lesz az emberek között a forgatagban.”
Egy aranykoszorús ezüstszakállas
De vajon hogy jön össze egy ilyen projekt? Hogy jut eszébe a világ túlfelén valakinek, hogy Pécsre jöjjön egy őrült ötlettel?
Íme, a megfejtés: „Világszinten is élvonalban vagyunk nemcsak épületnagyságban és létszámunkban, de főleg komplexitásban, kreativitásban. Itt tényleg minden elkészül. Nem nyomulunk, nem reklámozunk, de megtalálnak. Mikor Tajvanból felhívtak egy német céget, hogy igény van egy bonyolult új megoldásra, a német kolléga azt mondta, keressék meg a pécsi műhelyt, ők jól meg tudják csinálni.”
Ő maga tizenkét évesen határozta el, hogy folytatja a családi hagyományt. Bár akkoriban nem volt rózsás a helyzet, hiszen az Angster gyár és az orgonaépítés az államosítás után megszűnt, megszakadt négy évtizedre. Szülei ragaszkodtak az érettségihez, és hogy más szakmát tanuljon, amiből meg is lehet élni. A fiú álmai mégis valóra váltak. „1983-tól a pécsi dzsámi kórusban énekeltem, ahol találkoztam Fülöp Géza kántor bácsival, akiről kiderült, hogy orgonaépítő is. Vele már akkoriban, kiskamaszként eljártam mindenfelé, hangoltunk, tisztítottunk, javítottunk orgonákat. Rengeteget tanultam tőle. Velünk tartott az egyik fia is. Most mind a két fia itt dolgozik. És idővel ő is eljött hozzánk a műhelybe, tíz esztendeig én lehettem a munkaadója. Egykori mesterem most lenne 85 éves, nagyon értékes ember volt.”
Attila budapesti tanulmányai után osztrák és német mestereknél tökéletesítette tudását. Hazatérve megalapította a későbbi Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrát, melybe hamarosan betársult testvére, Budavári Csaba is, akivel 2022-ig megosztották a feladatokat. Érdeklődöm az utódlásról, lesz-e, akinek majd egyszer tovább tudja adni az orgonaszenvedélyt és a manufaktúrát. „Ez nehéz kérdés. Van négy fiam és három lányom, de még egyik se állt ide, hogy átvenné. Meglátjuk. Idén 33 éves a cég. Vannak jó munkatársaim a menedzsmentben is. És bár sokszor feszített a tempó, úgy érzem, büszkeség itt dolgozni. Több kollégánk 30 éve együtt van velünk, itt voltak tanulók és mai napig nálunk dolgoznak. Ez sokat elárul.”
