Gyakorlat teszi a mestert

Nyugaton az emberek tanulnak, és csak tanulnak, a tanulás számukra többnyire az elméletekről szól és  alig tapasztalnak meg közben valamit saját maguk. Keleten tanulnak valamennyi elméletet, majd nekiállnak gyakorolni, ha hibáznak az sem baj, mert majd abból is tanulnak. A mi kertépítői pályánk is a legfontosabb elméletek megtanulásával kezdődik, de aztán lépjünk tovább, hogy ötleteket és tapasztalatokat gyűjtsünk. Nézegessünk képeket, sétáljunk mások kertjében, tegyünk kirándulásokat a természetbe, és figyeljük meg, hogyan működnek ott a dolgok. Rajzolgassunk, tervezgessünk, készítsünk makettet és tanuljunk a nagyoktól.

És miután ilyen jól ráhangolódtunk, talán el is kezdhetnénk…

A tökéletes helyszín

Kibérelhetjük a kertünk, vagy a hátsó udvarunk egyik eldugottabb, csendesebb zugát, leválaszthatunk egy részt a teraszból, kialakíthatjuk az erkélyen, kinek mi adatik. Már eléggé fellazultak a szabályok, szóval igazából nagyon rugalmasak lehetünk. Inkább legyen egy kisebb kertünk, minthogy semmilyen se legyen.

Témaválasztás

Még mielőtt nagyon belebonyolódnánk a dologba, érdemes kitalálni a kert témáját, vagy koncepcióját. Milyen képet szeretnénk felépíteni? Hegyeket és völgyeket, szigetcsoportot, vízesést, állatokat?

Nem a méret a lényeg, de a méretarányokra érdemes figyelni

A hely mérete meghatározó a „berendezési tárgyak” kiválasztásakor. A kövek ne legyenek se ormótlanul nagyok, se „észrevehetetlenül” kicsik, passzoljanak a helyükre és az egész képbe. Ugyanez érvényes a növényekre, és a többi dísztárgyra is, úgymint a padokra, lámpákra, szobrokra, hídra, stb.

Fény- és árnyékhatások

A növények, pláne a virágosak nagyon ritkák a hagyományos zen kertben, de ma már ez is kívánság dolga. Ha szeretnénk növényeket, kiválasztásukkor -mint bármely más esetben is- fontos figyelembe venni, hogy mennyi napfényt kap a terület.

Rend zen módra

És akkor a fő hozzávalók

A zen kertet a következő hat összetevőből alakítjuk ki:

Kövek és sziklák

Ők képviselik a hegyeket, szigeteket, vízeséseket, állatokat (teknős, daru, tigris, elefánt, stb.), vagy akár Buddhát. Az élet, a természet, a szilárdság és az örökkévalóság szimbólumai. Kétféleképpen választhatunk követ. Engedjük, hogy megszólítsanak, meséljenek magukról, és arról, aki bennük él. Vagy egy bizonyos élőlény, objektum megformálásához illő követ keresünk. Mindkét irány jó, egyik sem jobb, vagy profibb, mint a másik. Az is lehet, hogy egyszer egy ihletadó kő lesz a tervünk középpontja, máskor pedig először a képzeletünkben látjuk meg, és aztán indulunk a keresésére.