Vizsgálataink során a jéghálóval védett gyümölcsösökben a lombkorona hőmérséklete 7,3%-kal volt alacsonyabb, átlagos vízpotenciál-értéke pedig 20,8%-kal volt magasabb a nem védett fákkal szemben.
Az almalombozat pigmenttartalmának méréséhez a homogén mintavétel érdekében a kijelölt fákról vettünk levélmintákat, majd 4 °C-on hűtve laboratóriumba szállítottuk. A mintákat 80%-os acetonnal és egy gramm kvarchomokkal való roncsolás után 3000 fordulat/perc sebességgel három percig centrifugáltuk, majd a tiszta oldatot kvarcküvettába helyeztük.
Az oldat abszorbanciáját spektrofotométerrel mértük 470 nm, 644 nm és 663 nm hullámhosszon, majd az értékekből számítottuk a klorofill (2500- 3500 μg/g) és karotinoid (500-650 μg/g) értékeket.
Az alma lombozatstressz-méréséhez klorofill-fluorimétert használtunk. Az egészséges növények általában 0,79- 0,84 Fv/Fm-et mutatnak, míg az alacsonyabb értékek stresszt jeleznek.
Vizsgálataink során a jéghálóval védett gyümölcsösök átlagos klorofilltartalma 10,2, karotinoidtartalma 16,4, Fv/Fm értéke 4,11%-kal volt magasabb, mint a kontroll.
A lombozat szárazanyag-tartalmát hagyományos gravimetriás módszerrel határoztuk meg. A jéghálóval védett fák leveleinek szárazanyag-tartalma 4,8%-kal volt alacsonyabb a kontrollnál.
A talaj nedvességtartalmát a mintavételekkel párhuzamosan monitoroztuk. A mintákat 30 centiméter mélységből vettük, nedvességtartalmát a levél szárazanyag-tartalmához hasonlóan gravimetrikus módszerrel mértük.
Az almatermés fizikai paramétereinek meghatározásához tolómérővel mértük a termések szélességét és magasságát, majd analitikai mérlegen a tömegüket. A termések szárazanyag-tartalmát 60 °C-os, szárítószekrényben végzett szárítás után határoztuk meg.
A levélminták spektrális adatgyűjtéséhez 400-1000 nanométer hullámhossz- tartományban spektrométert használtunk 0,6 nanométer pontossággal. A mérést a spektrométer kalibrálása után végeztük, majd az adatokat Excelbe exportáltuk és rendszereztük a spektrofotométerrel mért klorofillértékek alapján.
Az adatokat és a relatív szórásértékeket csoportosítottuk, majd főkomponens-analízissel azonosítottuk a klorofillérzékeny hullámhosszakat. Ezek alapján három klorofilltartalom-becslő modellt alakítottunk ki. A modellek közül az Index1 = (λ800-λ710)/(λ800+λ710) alapú alkalmazható a legpontosabban az Early Gold és Golden Reinders almafajták klorofilltartalmának becslésére.
Eredményeink alapján megállapítható, hogy az almaültetvényben alkalmazott fekete jégháló kedvező hatással van a hő- és szárazságérzékeny almafajták, kiemelten a Golden Reinders vízháztartására, hő- és vízhiány okozta stresszel szembeni alkalmazkodására, ami a termés fizikai paramétereiben is megnyilvánul.
Összességében a jégháló nemcsak a jégkárok ellen alkalmazható, hanem a gyümölcsöst érintő abiotikus stresszhatásokat is tompítja. Az almafajtákra adaptált nem invazív klorofilltartalom-becslő modellek alkalmazása lehetővé teszi, hogy nagyszámú minta alapján gyors és részletes információt kapjunk egy gyümölcsös egyedeinek klorofilltartalmáról, ami egyben jobb stresszindikátor lehet a már meglévő vegetációs indexekhez képest.
Szabó Andrea, Tamás János, Nagy Attila
Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet
