A gomba-előállító üzemek fejlesztésére kiírt pályázatban a Nagy-Gombakert Kft. több mint 626 millió forint támogatásban részesült. Ennek keretében épült fel két új hőkezelő alagút, aminek köszönhetően a laskagombakomposzt-gyártás kapacitása 60 százalékkal növekedett.
A már működő 50 kW-os napelemrendszer mellé további 150 kW napelem telepítésére kerülhetett sor, amivel 19 százalékkal csökkent a termesztés villamosenergia-igénye. A régi, 2002-ben épült hőkezelő alagutak és a gombasátrak felújítása nyár végére befejeződik. Az építési beruházások mellett a támogatás lehetővé teszi a telephely infrastruktúra-fejlesztését is.
A szakember köszöntőbeszédében az egyik legfiatalabb ágazatnak nevezte a laskagomba-termesztést, amelyben olyan berendezéseket kell üzemeltetni, ahol nélkülözhetetlenek a szabályozott klímaviszonyok, a megfelelő levegő, valamint a szén-dioxid és a páratartalom arányának a kialakítása.
Felismerve az igényeket, az agrártárca támogatást nyújtott a korszerűtlen termesztési feltételekkel rendelkező termelőüzemek számára pályázati források segítségével. Ezáltal a termelők versenyképesebb termesztést tudtak megvalósítani új gomba-előállító, -termesztő berendezéseikben.

Emellett épületenergetikai, épületgépészeti és energiaellátást érintő korszerűsítéseket, felújításokat is végeztek az elnyert támogatásokból. Az államtitkár emlékeztetett, hogy az idén pénzügyileg záruló Vidékfejlesztési Programon belül több pályázati felhívás is elérhető volt a kertészetek, ezáltal a gombatermesztők számára is.
A Mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása, valamint a Kertészet – Gomba előállító üzemek fejlesztésének támogatása című felhívásokkal a családi gazdaságból az elmúlt évben már 2 milliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező, csaknem 70 embernek munkahelyet biztosító cégcsoporttá fejlődő kecskeméti vállalat is élni tudott.
Hubai Imre hozzátette, hogy a két pályázatnál a megítélt támogatás több mint 830 millió forint volt a cégcsoport számára, ami lehetőséget biztosított arra, hogy – folytatva a több évtizedes gyakorlatot – újabb fejlesztési körben gondolkodjanak.
A mezőgazdaság újabb sikertörténete
Nemzetgazdaságilag stratégiai cél, hogy a hazai fogyasztás főként a belföldi termelésből legyen biztosítva, kevés teret hagyva az importból érkező gombatermékeknek. A Pilze- Nagy Kft. és a Nagy-Gombakert Kft. által termelt laskagomba-mennyiség hiánypótló a magyar piacon. A gombatermesztés nagy része ugyanis csiperkegomba előállítására korlátozódik, és 7-8 százalékát teszi ki a laskagomba.

A Pilze-Nagy cégcsoport eddigi eredményei és kutatás-fejlesztési tevékenysége – különösen a MATE-val való együttműködés keretében – példaértékű és jól mutatja, hogy az innováció a versenyképesség kulcsa.
Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is az innovációt és a környezettudatosságot emelte ki köszöntőjében. Kiemelte azt a pályát, amit a hazai gombaágazat futott be a korszerűtlen gombapincékből indulva a legkorszerűbb termesztő berendezésekig.
Szabó István, a MATE oktatási és nemzetközi rektorhelyettese rámutatott, az egyetem számára fontos, hogy a tudományos eredmények a gyakorlatban is megjelenjenek. Bár a MATE viszonylag új, de az egyesült intézmények révén több mint 200 éves alapokon nyugszik. A náluk folyó kutatások nemzetközi megmérettetésben is kiemelkedők.
A világon mintegy 2-2,5 millió gombafaj létezik, amiből a tudomány alig 50-60 ezret ismer, és Geösel András, a MATE Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének vezetője szerint hazánkban évi 25-27 ezer tonna a megtermelt gomba mennyisége, aminek a zöme csiperke.
A szakember a cirkuláris termesztést emelte ki, a mezőgazdaságban keletkező, másra nem alkalmas melléktermékre alapozva fehérjében gazdag élelmiszert lehet előállítani. Emellett a letermelt komposzt felhasználható szerves trágyaként, vagy biogázüzemek alapanyagaként.