0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Laskagomba – a szuperélelmiszer

A természet csodái közé tartozik ez a szaprofita gomba, amit sokáig csak csemegeként ismertünk, de orvosi kutatások bizonyították, hogy annál sokkal értékesebb.
A gombatermesztést vizsgálva a tanszékvezető kiemelte a kiszámítható piaci helyzetet, a stabil értékesítési árakat, a csekély vízigényt – ami egy kiló gombára nézve, mosással együtt 4-5 liter, szemben a paprika 40-50 literével –, a kis területszükségletet, az egészséges táplálkozásban betöltött szerepét csakúgy, mint a jelentős beruházási és energiaigényét.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a gombatermesztők a kertészeti ágazaton belül az innováció éllovasai. Somosné Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője előadásában elmondta, az emberiség több ezer éve ismeri a gombákat, ennek ellenére csak mintegy száz fajhoz köthető valamilyen termesztési ismeret, gyakorlati termesztési technológiát pedig mintegy ötven fajjal kapcsolatban dolgoztak ki, miközben ezek közül alig harmincat termesztenek kereskedelmi céllal úgy, hogy mindeközben megoldott az ipari méretű előállítása.

A laskagombafélék üzemi termesztésének lehetőségeire az emberiség egészen későn figyelt fel. Az első próbálkozások az 1800-as évek végéig nyúlnak vissza, míg az ipari, intenzív technológiák kidolgozása az 1960-as években kezdődött el.

Az elmúlt évtizedekben a gombatermesztés, ezen belül a laskagomba-termesztés hatalmas fejlődésen ment keresztül, és a mezőgazdaság igazi sikertörténete lett. Ezt az is mutatja, miközben a világ népessége 1,7-szeresére növekedett, addig a termesztett gombák mennyisége több mint 30-szorosára.

A világon 2013-ban 34 milliárd kiló gombát termesztettek, aminek 22 százalékát a siitake, míg 19 százalékát a laskagombafélék tették ki. Meglepő, de a csiperke csak a negyedik legnagyobb mennyiségben előállított gomba a maga 15 százalékával. A szakember hozzátette, a laskagomba annak köszönheti népszerűségét, hogy nagyon sok-féle szubsztráton termeszthetők.

Nagy a verseny a búzaszalma iránt

Rendszerszintű gondolkodásra szólított fel a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője. Szorgalmazni kell a kaszkádtermelési folyamatokat, a körforgásos gazdasági modell bevezetését – egy-egy alapanyagot minél többféleképpen érdemes felhasználni. A gombatermesztés előnyeit sorolva Somosné Nagy Adrienn kiemelte, nincs szüksége termőföldre és fényre, a gomba szerves anyagokból nyeri az energiát és a tápanyagokat, az abiotikus környezeti tényezők változtatásával szabályozható a termőtestek megjelenése.

Hubai Imre és Nagy László
Hubai Imre és Nagy László

A mezőgazdaság jelentős erőforrás felett rendelkezik, a növényi biomassza a szén, a földgáz és a kőolaj után a negyedik legnagyobb mennyiségben előforduló energiaforrás. A gombatermesztésben nyersanyagként számba vehető biomassza alapvetően három területről származhat, a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és a vízgazdálkodásból.

A laskagomba termesztésében fontos szerep hárul a ligninben tárolt szén mobilizálásának. Termőföldtől függetlenül biztosítja az élelmiszert, nemcsak a termőtest, hanem a micélium is értéket képvisel, ennek hasznosításában csak a képzelet szab határt.

Mint megtudtuk, egyre nagyobb a verseny a búzaszalma területén. Az erőművek évente egymillió tonnát igényelnek, az állattartás másfél milliót, míg a cellulózgyártás és a gombatermesztés 200-200 ezer tonnát.

Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy az alapanyag, ami főként nagyüzemi növénytermesztésből származik, gyakorta mikotoxinokkal szennyezett, növényvédőszer-maradványokat tartalmazhat. Ami viszont jó hír, hogy az energiafűz jó komposztalapanyagnak bizonyul.

Az ünnepségen a Pilze-Nagy Kft. együttműködési megállapodást írt alá az évtizedek óta tartó kutatási együttműködés hivatalos elismerésére. Mint elhangzott, a gombatermesztő cégeknek a MATE Kertészettudományi Intézetével több megvalósított és sikeresen zárt szakmai projektje volt, ami számos publikációt eredményezett. Mindemellett a cégcsoport folyamatosan és kitartóan támogatja az egyetemi képzések gyakorlati megvalósítását. További aktualitást adott a rendezvénynek az a tény, hogy tavaly a MATE és a cégcsoport konzorciuma egy kétéves kutatás-fejlesztési pályázatot nyert el, amit az NKFIH KKV Fókusz néven írt ki.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság