0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 28.

Fókuszban a vidék: A kistermelői gazdálkodás jövője az innováció és az együttműködés

A magyar vidék élni akar! Ez a gondolat hatotta át a Nagytarcsán megrendezett „Fókuszban a vidék” című szakmai konferenciát, ahol kistermelők, szakértők és döntéshozók gyűltek össze, hogy a vidéki életforma újraértelmezéséről tanácskozzanak.

Az 5 pillér és a „Versenyképes Járások Program”

Az előadásban öt pillérre építették fel a vidékfejlesztés stratégiáját:

  • Gazdaságfejlesztés
  • Elérhetőség
  • Az élhetőség feltételeinek javítása: települési infrastruktúra, térségközpontok megerősítése, közszolgáltatások, városi funkciók.
  • Térségközpontok megerősítése
  • Helyi identitás és helyi társadalom megerősítése

Ezeket a célokat szolgálja a „Versenyképes Járások Program” is, mely egy zászlóshajó projekt a minisztériumban. A program különlegessége, hogy nem tematikus kiírásokon alapul, hanem minden járásnak van egy forráskerete, amit helyi szinten, a települések és területi szereplők együttműködésével használnak fel. Az együttműködés kultúrájának fejlesztése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vidéken maradás érdemes legyen. Eddig több mint ezer támogatási kérelem érkezett be, és a miniszteri döntések már a jövő hónap közepétől várhatók.

A kistermelői élelmiszer-előállítás szabályai és kihívásai

Deák Ferenc, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának élelmiszerjogi szakreferense a kistermelői élelmiszer-előállítás feltételeiről és jó higiéniai gyakorlatáról beszélt. Kiemelte, hogy az élelmiszer-szabályozás szigorúan szabályozott terület az EU-ban, de a kistermelői előállítás esetében a tagállamok saját maguk határozhatnak meg bizonyos kereteket. Két kategóriát különböztet meg a jogszabály: az 1-es kategória a korábbi szabályozáshoz hasonló, meghatározott mennyiségekkel, míg a 2-es kategória egy új bevezetés, amely már jelentősebb mennyiségű élelmiszer előállítását teszi lehetővé. Fontos, hogy a termelő rendelkezzen alapanyaggal, tehát maga termeljen alapterméket, akár saját területről, akár bérelt földről.

Az értékesítés történhet saját portáról, gazdaságból, piacokon, vásárokon, alkalmi rendezvényeken, ideiglenes árusítóhelyeken, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményeknek. Új elemként jelent meg a csomagküldő kereskedelem és az automatákon keresztüli értékesítés is, melyek a mai kor igényeinek megfelelően segítik a termékértékesítést.

Ugyanakkor bizonyos tiltások is vannak:

a kistermelők nem végezhetnek rendszeres vendéglátóipari tevékenységet, és nem állíthatnak elő speciális táplálkozási célú élelmiszereket, étrend-kiegészítőket, valamint növényi csírákat a fokozott élelmiszerbiztonsági kockázat miatt.

Fontos a bejelentési kötelezettség a járási hivatalnál, ahol segítséget nyújtanak a regisztrációhoz és a tevékenység változásainak bejelentéséhez.

A Rövid Ellátási Lánc (REL) jelentősége és pályázati lehetőségek

Dr. Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke a fejlődő értékláncok és gyakorlati tapasztalatok kapcsán a rövid élelmiszerlánc (REL) koncepcióját tisztázta. A REL lényege, hogy minél kevesebb szereplő legyen a termelő és a fogyasztó között, ezáltal a helyi termelők értékesíteni tudjanak és életben maradjanak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a REL nem egyenlő a termelői piaccal, bár az utóbbi a legevidensebb és legrégebbi értékesítési mód.

A termelői piacok száma folyamatosan nő Magyarországon, de a termelők hiánya és a fogyasztói igények felmérésének hiányosságai komoly problémát jelentenek. Külföldi példák, mint az értékesítési automaták, az internetes értékesítés, a viszonteladók, a falusi vendégasztal szolgáltatás, az agroturizmus, a bevásárlóközösségek, és a termelői boltok mind azt mutatják, hogy a REL sokkal szélesebb körű lehetőségeket kínál.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: