Vannak köztük olyanok, amelyek elsőre meglepők, megelőzik a korukat és az idő bebizonyítja, hogy tényleg volt értelme beutazni miattuk az univerzum legrejtettebb zugait is, de akadnak köztük olyanok is, amelyekről már első pillantásra látszik, hogy csak egy túlzottan sokat pihengetett agyból pattanhattak ki.
Íme, néhány a csodálatosabb felfedezések közül, amelyek nagy hatással voltak ránk és a világra.
Növesszünk magunknak egy fejet!
A fejnövesztés ötlete az 1980-as években robbant be a köztudatba, de alapötlete kissé korábbról származik, ugyanis még az 1970-es évek végén született meg az Egyesült Államokban. A Chia pet-ek összetétele meglehetősen egyszerű, volt egy cuki, vagy vicces figurát ábrázoló cserépedény, amelybe ültetőközeget töltöttek és csiamagokat szórtak. Miután beáztatták, a magok életre keltek. A kikelt magoncok teste alkotta az állatka szőrét vagy az ember haját. Játéknak indult, egy könnyen gondozható „élőlényként” mutatták be, mégis felfogható a csíráztatás tömeges elterjesztésére tett jópofa kísérletnek. Bár nem valami eget rengető dolog, mégis sokak számára lehetővé tette a „kertészkedés” megtapasztalását. A gyerekek számára különösen izgalmas volt látni, ahogy a magok kicsíráznak, növekednek, ez segíthetett felkelteni a természet iránti érdeklődésüket.
Magbomba
Ezek olyan kis labdák, amelyek agyagból, vagy papírmasszából, némi talajból és magokból vannak összegyúrva. Eldobjuk, elgurítjuk, és miután a víz szétmossa, és kiszabadulnak belőle a magok, lesz egy vadvirágos rétünk, vagy valami hasonló. A gerilla kertészek kedvence, mert fel lehet vele virágoztatni a kihasználatlan, csupasz foltokat, nehezen megközelíthető helyeket.
Megszületett a robot birka
Az első robotfűnyírók a 90-es években jelentek meg és eleinte sokan csak felesleges hóbortnak tartották. Az első kereskedelmileg is elérhető, teljesen autonóm robotfűnyírót a Husqvarna mutatta be 1995-ben, Automower néven. Ő és a korai modellek természetesen még sok szempontból kezdetlegesek voltak, azonban a technológia hatalmasat fejlődött az elmúlt 30 évben, így a mai fűnyíró robotok már sokkal okosabbak, hatékonyabbak és megbízhatóbbak. És nemcsak a magánkertek „luxuscikkei”, komoly szerepet játszanak nagyobb területek, például sportpályák, golfpályák, ipari parkok, önkormányzati zöldterületek gondozásában..
Vertikális farm
Egy hatalmas terembe, mesterséges fényfürdőbe, polcokon elhelyezni a termesztendő növényeket, először elég bizarr ötletnek tűnt, tisztára mintha egy sci-fi filmből pattant volna elő. A vertikális termesztés során pedig éppen erről van szó, a növényeket függőlegesen elrendezett, egymásra rétegezett polcokon termesztik beltérben, ellenőrzött környezetben. A „vertikális” kifejezés a tér függőleges irányú kihasználására utal, szemben a hagyományos, horizontális mezőgazdasággal.
mivel hatékonyan kihasználja a helyet, minimalizálja a vízfogyasztást (akár 90-95% víztakarékosság érhető el a hagyományoshoz képest), szükségtelenné teszi a peszticidek használatát és folyamatos termesztést tesz lehetővé. A vertikális kertészkedés tehát nemcsak egy hóbort, hanem egy komoly, technológia-vezérelt iparág, amely a globális élelmiszerbiztonság, a fenntarthatóság és az élelmiszerellátás szempontjából egyre fontosabb szerephez juthat.
Beszélő állatok
Ki nem kívánta azt gyermekkorában, hogy bárcsak tudnának beszélni az állatok? Hogy kölcsönösen és mindkét fél számára érthető módon kommunikálhassunk. Sajnos ez még mindig nem valósult meg, talán a távolabbi jövőben. Van viszont valami más, ami már most működőképes és hasznos. Olyan szenzorokat tesznek a tehenekre, sertésekre, baromfikra, amelyek valós idejű adatokat gyűjtenek az egészségükről, mozgásukról, viselkedésükről. Ez segít az állatbetegségek korai felismerésében, a takarmányozás optimalizálásában, a szaporodási ciklusok pontosabb követésében, végső soron növeli az állatok jólétét és a termelés hatékonyságát. A mesterséges intelligencia alapú képfeldolgozás például a baromfitelepeken már ma is képes felismerni a betegségeket a csirkék mozgásából.
