15 stációhelyes kálvária
A kálvária végigjárása mind művészeti, mind vallási szempontból nagyon szép élményt nyújt. Minden stáció egy-egy fontos pillanatot örökít meg Jézus szenvedéséből. A hívők itt lelkileg elmélyülhetnek, egyben lehetőséget kapnak arra is, hogy a természet csodáit közelebbről felfedezzék.
Görbe László piarista atya a kálvária történetéről így mesél: „A stáció német örökségünk, melyek a városon kívüli hegyre mentek föl. Jézus keresztútjának egy-egy mozzanatát bemutató állomások általában 14 részből állnak, aminek végállomása a kálvária.”
A Kecskeméti Arborétumban található kálvária története harminc évre nyúlik vissza. Dr. Gőbölös Antal, az arborétum megálmodója kezdeményezésére akkor hozta létre a KEFAG Zrt. jogelődje a 15 stációból álló kálváriát, melyhez az Állami Erdészeti Szolgálat nyújtott jelentős anyagi támogatást. A millecentenárium évében, 1996 nagyszerdáján szentelték fel. Az ötlet sokak összefogásával valósult meg, Szederkényi László építész vállalkozásában. Egyik érdekessége, hogy a Krisztus szenvedéstörténetét felelevenítő képeket a Kodály Iskola tűzzománc szakkörös diákjai készítették, Rajz Istvánné és Buti Hedvig tanárnők szakmai vezetésével. A kovácsoltvas ajtók Molnár Imre, híres helyi díszkovács mester és barátainak remekművei.
„Ez az ország első 15 stációhelyes keresztútja” – hívta fel a figyelmet dr. Gőbölös Antal. Hogy mi ennek a magyarázata? Ehhez a stációhoz közelebb érve látható, hogy a tűzzománc képen Krisztus feltámadása elevenedik meg. „Miért halt volna kereszthalált Krisztus, ha nincs a feltámadás? – teszi fel a kérdést a stációra nézve. – Hiszen enélkül teljesen értelmetlen lett volna az egész szenvedéstörténet. Ez a stáció azt hirdeti, hogy az élet legyőzi a halált, Krisztus feltámadott és megváltotta az emberiséget!”
Szentek szobrai
Az egyházi területen sok mindent áthat a természet és a vallás harmóniája. Megcsodálhatjuk például a Magyar Szentek Szoborsétányt, mely a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot is alkotó Kisfaludi Stróbl Zsigmond munkája 1912-ből. Ezek a szobrok egy Kecskemét városközpontjában található katolikus bérpalota oromzatát díszítették annak elbontásáig, majd a köztemető illemhelye mellé kerültek egy kerítésnek támasztva, ahol állapotuk rohamosan romlani kezdett. Most méltó helyen fogadják a misére, illetve a növénygyűjteménybe érkezőket.
Felérve a dombra, a sziklakert kedves virágai, a Kápolna-domb ragyogó színű cserjéi, üdezöld gyepje hirdetik a tavaszt az aranyat érő alföldi esőzések után. A kápolna közelében szabályos, borostyánba öltözött lourdes-i barlangot találunk, valamint a templomdomb oldalába komponált kegyeleti helyet. Az emlékművet a meg nem született magzatgyermekek emlékére hozta létre a Családvédelmi Központ 2004-ben.
Maga a Mária-kápolna a dombocska tetején magasodik, szép fa huszártornyával, félköríves záródású kapukeretével. Közelében szabadtéri oltár kapott helyet, melynek bibliai témájú fafaragását az alföldi mester, Polyák Ferenc fafaragó készítette. Mindezt az épített örökséget az ég felé nyújtózkodó fák, ívesen kihajló virágzó cserjék és a természet ezerféle árnyalata foglalja keretbe.
Nem csupán a húsvéti elcsendesedés és imádság jegyében érdemes ellátogatni a Kecskeméti Arborétumba, hanem az év bármely szakában felemelő élmény, jóleső érzés itt sétálni, elmélyülni a kálvária stációi mentén, ahol érződik a természet és a hit összhangja.
A Kecskeméti Arborétum ingyenesen látogatható, a programokról a www.kecskemetiarboretum.hu oldal tájékoztat.
Viniczai Sándor, Vörösváczki Mónika
