A magyar dinnye külföldön is kelendő

A megtermelt mintegy 175 ezer tonna magyar görögdinnyéből a belföldi piac körülbelül 110 ezer tonnát vesz fel, a többit exportáljuk. Tavaly már 46 ezer tonna görögdinnyét szállítottunk külföldre, köszönhetően a termelés és az értékesítés összehangolásának. A kelet-magyarországi térségből a legnagyobb az export aránya. Fő vevőink a lengyelek, csehek, szlovákok és a németek,  erősítette meg Varga István, a FruitVeB alelnöke. A hazai klíma kezd hasonlítani a mediterrán országokéhoz, az alkalmazott technológia és a fajták is szinte azonosak, az export kapcsán viszont versenyelőnyünk a földrajzi elhelyezkedésünk, mert a szállítás egyre költségesebb, így Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában egyaránt újra erősödik a kereslet a magyar dinnye iránt.

A külföldi áru jellemzően a hazai dinnye megjelenéséig van jelen, de összességében bővült az import az utóbbi években, az időjárástól és a hazai kínálattól függően 14-28 ezer tonna görögdinnyét hoztunk be.

A sárgadinnye termőterülete is nőtt, idén hozzávetőleg  500 hektár. A növekedésben az is szerepet játszott, hogy az utóbbi években komoly terméskiesést okozó tavaszi fagyok miatt a gyümölcstermesztők egy része sárgadinnyére váltott. A további bővülésre  ad alapot, hogy a sárgadinnye fogyasztása kevésbé időjárásfüggő.  A hazai sárgadinnye-termesztés legnagyobb része Bács-Kiskun vármegyében koncentrálódik.

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke szerint az idei tavaszon a hazai dinnyetermesztőknek a szokásosnál is ügyesebbnek kellett lenniük, hogy a növények megfelelően fejlődjenek, és a nagyobb törődés természetesen tovább növelte az amúgy is magas termesztési költségeket.  Ezért nagyon fontos fő vevőik, az áruházláncok pozitív hozzáállása a magyar görögdinnyéhez, és a kedvező árképzés. Ezek teszik lehetővé ugyanis, hogy a korszerű technológiát alkalmazó hazai dinnyetermesztés jövedelmező legyen, fennmaradjon.

Dinnye akcióban

A vevőcsalogató akciókból nem kérnek, az észszerű, dömpingkezelő akcióknak ugyanakkor megvan az értelme, hangsúlyozta az elnök.

Az elnök szerint az ágazat egyik legnagyobb gondja a külföldi áru „magyarosítása”. Ennek megakadályozása érdekében az egyesület együttműködik és rendszeresen egyeztet a NAK-kal, a Nébih-hel, FruitVeB-bel és a fogyasztóvédelmi hatósággal.

Dinnyebemutató Felgyőn: látható és mérhető a különbség – Magyar Mezőgazdaság

Biztonságot nyújtó fajták, innovatív technológiák – Magyar Mezőgazdaság