AZ RSzKF piaci hatásai

Az RSzKF ismételt megjelenésének hátterében több tényező is áll, többek között a klímaváltozás és az élőállat-, valamint állatitermék- kereskedelem. 2021–22-ben például egymillió élő szarvasmarhát exportáltak az EU-ból harmadik országokba, ami óriási állat-, jármű- és személyi mozgással járt, ami növelte a vírusok terjedésének kockázatát. Wagenhoffer Zsombor szerint nem zárható ki a szándékosság sem, ami a kereskedelmi háborúk vagy egyéb nézeteltérések következménye lehet.

Az érintett ágazatok az állattenyésztés kibocsátásának kétharmadát teszik ki, így a járvány óriási gazdasági és társadalmi megrázkódtatást okozott. Már egyetlen kitörés is hatással van az egész országra és az összes érintett ágazat állattartóira.

Nemzetközi reakciók

A járvány kitörése után a nemzetközi piacok gyorsan reagáltak, gyakran szigorú korlátozásokkal. Bár a belföldi korlátozások néhány napon belül megszűnhetnek, a harmadik országokkal való kereskedelem helyreállítása hosszú folyamat lehet, akár egy évig is elhúzódhat. Románia kezdetben rendkívül szigorúan járt el, Ausztria számos határátkelőjét lezárta, míg Szlovénia üdítő kivételként hamarabb engedélyezte a magyarországi beszállítást. Lengyelország és Csehország a leggyorsabban, rendkívül szigorú intézkedésekkel reagált. Törökország esetében a piac nyitása attól függ majd, hogy mikor lesz érdekük a magyar állatok importja. A szakember hangsúlyozta a folyamatos kommunikáció és a piacok megnyugtatásának fontosságát.

Kártalanítás és az újrakezdés kihívásai

Az intézetigazgató szerint a 100 százalékos kártalanítás nem lehet kérdés. A tenyészállatok értéke pontosan meghatározható, és az érintett telepeknek legalább a tenyészállatok értékét meg kellene kapniuk részkártérítésként a mielőbbi újratelepítéshez.

A koncentrált fajták tenyésztőinek helyzete nehezebb lehet, előzetesen 1,8 milliárd forintra becsülik az értéket. A sertéstartóknál a túltartás jelentett jelentős problémát, közel 40 ezer sertés torlódott fel a korlátozott zónákban.

A kifizetéssel nem szabadna késlekedni, a vis maior eseteket pedig gyorsan el kell bírálni. Fontos lenne az „újraindulás” definíciójának tisztázása is, mivel ez befolyásolja a kártérítést. A kormány 5 milliárd forintot különített el járványvédelmi pályázatokra, várhatóan az állattartó telepek korszerűsítési pályázatainak forrásaiból. Ez az összeg nagyjából 170 telep fejlesztésére elegendő. Amennyiben támogató környezet van, a kiváló tenyészetek képesek lesznek folytatni tevékenységüket, hogy még jobb állománnyal tudjanak újraindulni.