Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója az Állatorvostudományi Egyetemen tartott előadásában bemutatta, hogy a ragadós száj- és körömfájás váratlan fordulatot hozott a magyar agrárpiacon, rávilágítva a gazdasági sérülékenységre és a kártalanítás komplex folyamataira.

A járvány földrajzilag ugyan korlátozott volt, gazdasági hatásai azonban országos szinten éreztették hatásukat. Exporttilalmak, termelési veszteségek, logisztikai nehézségek és jelentős költségnövekedések sújtották az ágazat szereplőit. Goda Pál előadása rávilágított arra, hogy a járvány milyen kihívások elé állította a hazai agrárszektort, és összehasonlítást tett a 2001-es egyesült királyságbeli járványhelyzettel.

Külpiaci aggodalmak és hazai helyzet

A járvány kitörésekor az agrárközgazdászok első gondolata az volt, vajon megismétlődik-e a 2001-es Egyesült Királyságban történt esemény, ahol több mint 6 millió állatot öltek le, és 44 megye, valamint több mint 2000 gazdaság volt a katasztrófa érintettje.

Ehhez képest Magyarországon a helyzet sokkal kedvezőbben alakult. Goda Pál elmondása szerint 19 000 állat leölésére került sor. Ez a szám hozzávetőleges, a legpontosabb adatok a Nébih-től szerezhetők be. Az érintett állatok közül körülbelül 9400 volt szarvasmarha és 9800 sertés. A járvány egy vármegyét és öt gazdaságot érintett. Fontos kiemelni, hogy a 3 és 10 kilométeres körzetek, valamint az érintett vármegye gazdasági szempontból különböző sávokat jelentettek, és az ország egésze is szenvedett logisztikai és gazdasági nehézségektől, még akkor is, ha nem volt fertőzött.

A makrogazdasági elemzés célja, hogy megalapozza a kártalanítási számításokat az Európai Bizottság felé történő benyújtáshoz. Goda Pál hangsúlyozta, hogy a végső számok még nem állnak rendelkezésre módszertani kérdések miatt, hiszen alaposan meg kell vizsgálni, mi számít közvetlen és közvetett hatásnak, és hol kell meghúzni a határvonalat. Az Európai Bizottság például azt is figyelembe veszi, volt-e eltérés az árakban; ha nem, az azt sugallja, hogy nem történt semmi komolyabb kár. Az egyes szervezetek által bejelentett nehézségeket objektíven alá kell támasztani, ami nem egyszerű feladat.

Pénzügyi kockázatok és üzemi megközelítés

A járvány jelentős pénzügyi aggodalmakat váltott ki, mivel a sertés- és szarvasmarha-állomány adja a magyarországi agrár hitelállomány 20,7 százalékát, ami 2024 negyedik negyedévében 216,5 milliárd forint volt. Ez rendkívül magas kockázatot jelentene egy esetleges bedőlés esetén. A két ágazat finanszírozása eltérő: a sertésnél magas a beruházási rész, míg a szarvasmarhánál (tej) a forgóeszköz. Mindkettő kedvezőtlen: a kieső finanszírozás vagy a termelés nélküli amortizáció komoly problémákat okoz. Goda Pál szerint azok a magas kockázatú telepek, ahol nincs megfelelő biztonság és technológiai fegyelem, drágábban fognak hitelt kapni a jövőben.

A sertés esetében az élőállat értéke félmilliárd forint körül mozog, ehhez jön még az üres telep, a jövedelemkiesés és az újratelepítés becsült értéke, melyek elszámolható tételek az Európai Bizottság felé. A sertés esetében a túltartásból fakadó többletköltség körülbelül 2 milliárd forint, míg juh esetén 70 millió forint. A kihasználatlan kapacitás értéke nagyjából 230 millió forint. Összességében a járvány gazdasági következményei üzemi szinten, a jelenlegi becslések szerint mintegy 11,5 milliárd forintot tesznek ki, ami megalapozható az Európai Bizottság felé. A számítások még folyamatban vannak, és a remények szerint nem kell újabb járványkitöréssel számolni, ami megkönnyítené a pontos leltár elkészítését.