Az évről évre szélsőségesebbé váló időjárás, a piaci ingadozások és a növekvő termelési költségek mind arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy a megszokott rutinok mellett új stratégiákat is bevezessenek a termelés biztonságának megőrzésére. Az AKI által június 26-án megrendezett, A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2024. évi tapasztalatai című workshopja átfogó képet adott az elmúlt év kihívásairól és a rendszer működéséről, rávilágítva a fejlesztendő területekre és a jövőbeni feladatokra.

Az AKI szakemberei által bemutatott adatok alapján 2024 globálisan és Európában is rekordmeleg év volt. Magyarországon is ez számít a legmelegebb évnek 1901 óta, ami komoly hatással volt a mezőgazdasági termelésre. A magas átlaghőmérséklethez alacsony csapadékmennyiség társult, különösen júliusban és augusztusban, ami aszályos körülményeket teremtett az ország nagy részén. Bár voltak kivételek, például szeptemberben, amikor számottevő csapadék hullott, a nyári hónapok vízhiánya jelentős károkat okozott.

Részvétel és kárkifizetések

A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer négy fő pilléren nyugszik: az I. pillér az agrárkárenyhítési rendszer, a II. pillér a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások, a III. pillér az országos jégkármérséklő rendszer, a IV. pedig a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer (3. ábra).

Az I. pillérben a gazdaságok száma 2024-ben 73 588 volt, ami enyhe csökkenést jelent a korábbi évekhez képest. A kárenyhítési alapba befizetett díjak összege viszont emelkedett, 2024-ben elérte a 7,3 milliárd forintot. A kifizetések tekintetében 2024-ben 29,6 milliárd forint kárkifizetésben részesültek a termelők. A legnagyobb károkat az aszály okozta, 25,4 milliárd forint értékben, de a már említett jégesőre és tavaszi fagyra is jelentős összegeket fizettek ki. (1. és 2. ábra).

Négy pilléren nyugszik

A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer I. pillérét az agrárkárenyhítési rendszer alkotja, amely a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott károk kompenzálását szolgálja a rendszer tagjai számára. A biztosítási díjtámogatás, a II. pillér keretében a termelők által önkéntesen választható biztosítási konstrukciók díja vált támogathatóvá.

A kockázatkezelési rendszer III. pillérét a 2018 májusától bevezetett országos jégkármérséklő rendszer alkotja. A kockázatkezelési rendszer további fejlesztése keretében pedig 2024-ben kidolgozásra került a IV. pillér, melyben bevezették a jövedelemstabilizáló rendszert.