A jogos kérelmek száma az I. pillérben jelentősen, 22 320-ról 10 594-re csökkent 2022-ről 2024-re. A károsodott terület nagysága is hasonlóan alakult, 571 091 hektárról 247 945 hektárra zsugorodott. A szakértők szerint ez a csökkenés részben azzal magyarázható, hogy a 2022-es év extrém aszályos volt, és ahhoz képest enyhébbek voltak a károk 2024-ben. A kárhányad az I. pillérben tavaly a szántóföldi növénykultúráknál 387 százalék volt, míg ültetvényeknél 303 százalék, szántóföldi zöldségkultúráknál pedig 748 százalék. Az I. pillérben a kukorica, a napraforgó és paradicsom voltak a leginkább károsult növénykultúrák (5. ábra).
A II. pillérben csökkent a részvétel és a befizetések összege is. Míg 2022-ben 22 992 gazdaság vett részt, addig 2024-ben már csak 21 913. A díjtámogatott biztosítások díjbevétele 2024-ben 22,30 milliárd forint volt, ami szintén alacsonyabb az előző évekhez képest. Az „A” típusú biztosítások díjállománya csökkent a legnagyobb arányban, 17,7 százalékkal 2024-ben (2. ábra).
A díjtámogatott biztosítások kárkifizetései 2024-ben 8,2 milliárd forintot tettek ki. Itt a jégeső dominált, illetve a viharkár volt jelentős. Az „A” biztosítás kárkifizetése esett vissza a legnagyobb mértékben, 90,9 százalékkal.
A legmagasabb kárhányadot – ahogyan a diagramon is látható – a paradicsom, a borsó és a repce mutatta. (7. ábra).
Az Országos Jégkármérséklő Rendszer riasztási napjainak száma 2024 májusában és júniusában volt a legmagasabb. A riasztási órák száma júniusban érte el a csúcsot. A jégkáresemények száma 2024-ben emelkedett a 2023-as évhez képest (8. ábra).
A krízisbiztosítási rendszer (IV. pillér) célja, hogy a piaci áringadozások és a termelési költségek növekedése okozta jövedelemcsökkenés esetén nyújtson támogatást a gazdálkodóknak. Az ügyfelek száma folyamatosan növekedett az elmúlt években, 2021-ben 136, 2024-ben pedig már 228 ügyfél vett részt a rendszerben. Ezen belül az új ügyfelek száma 2024-ben 19 volt, a régi ügyfeleké pedig 175, és 34-en léptek ki. Az ország egész területén vannak résztvevők, de bizonyos járásokban, például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében több ügyfél található.
Az új ügyfelek tevékenységi irány szerinti megoszlása 2024-ben a szántóföldi növénytermesztőknél volt a legmagasabb (47%), őket követték a vegyes gazdaságok (21%) és a baromfitartók (16%). Az állattartók körében az „A” módszer szerinti elszámolás, míg a növénytermesztőknél a „C” módszer szerinti elszámolás volt a domináns. A standard termelési érték (STÉ) szerinti megoszlásban a STÉ-3. méretkategória (48 ügyfél) volt a legjelentősebb 2024-ben.
