A pótkompenzációs eljárás keretében további 629 millió forint került kifizetésre. 2023-ban 25 termelő kapott kompenzációt, összesen 965 millió forint értékben. A kifizetések megoszlása tevékenységi kör szerint 2023-ban a baromfitartóknál volt a legmagasabb (43%), őket követték a gyümölcstermesztők (19,1%) és a szántóföldi növénytermesztők (16,3%).

A workshopon résztvevő szakértőktől elhangzott, hogy a tavaszi fagyok komoly problémát jelentettek 2025-ben is, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A Nébih adatai szerint összesen 6872 bejelentés érkezett tavaszi fagykárra, ami 22 700 parcellát, közel 59 ezer hektárnyi területet érintett. Érdekesség, hogy a korábbi évekkel ellentétben, nemcsak az ültetvényeket, hanem számos szántóföldi kultúrát, például babot és repcét is érintett a fagykár. A károk felmérése és ellenőrzése komoly kihívást jelentett, különösen a nagyszámú bejelentés és a kalászos kultúrák esetében, ahol a kár megállapítása nehézkesebb.

Jövőbeli kihívások

A workshopon elhangzottak alapján, 2024 tesztév volt a kockázatkezelési rendszer számára. Bár nagy volt az aszály okozta kár, a rendszer képes volt kezelni a helyzetet. Fontos tanulság, hogy a mezőgazdasági termelők körében továbbra is van egyfajta „kiábrándultság” és alacsonyabb tudatosság a kockázatkezelési rendszerek iránt. Sok gazdálkodó az utolsó pillanatban köti meg a biztosítását, vagy egyáltalán nem is foglalkozik vele, abban bízva, hogy az állam majd kártalanítja.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a szélsőséges időjárási események gyakorisága és súlyossága növekedni fog, ami felértékeli a kockázatkezelés szerepét. Felmerült a „potyautasok” problémája is, akik anélkül élvezik a rendszer előnyeit, hogy hozzájárulnának ahhoz, vagy megfelelő öngondoskodással rendelkeznének. Ennek kiszűrése és a hatékonyabb ellenőrzés a jövőbeni feladatok között szerepel.

Bár az állattartók számára kedvezőbb befizetési összegeket állapítottak meg, az adatszolgáltatás bonyolultsága visszatarthatja őket a belépéstől. Ennek egyszerűsítése potenciális növekedési területet jelentene a jövőben.

A kerekasztal-beszélgetés során felvetődött az is, hogy a mezőgazdasági szektorban szükség van a termesztéstechnológia és a fajtaválasztás megújítására, alkalmazkodva a klímaváltozáshoz. A kutatás-fejlesztés és a tudásátadás fontosságát is hangsúlyozták, hiszen ezek nélkül a kockázatkezelési rendszer önmagában nem fogja tudni megmenteni a magyar agráriumot.

Összességében elmondható, hogy a magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyedülálló az Európai Unióban, és folyamatosan fejlődik. Azonban a jövőbeni kihívásokra való felkészüléshez elengedhetetlen a gazdálkodók tudatosságának növelése, a „potyautasok” kiszűrése, az adatszolgáltatás egyszerűsítése, valamint a kutatás-fejlesztés és a tudásátadás erősítése. Az Agrárközgazdasági Intézet kutatásának eredményéből látható, hogy a rendszer hatékony működése kulcsfontosságú lehet a magyar agrárium jövője szempontjából.