Készülnünk kell azonban a károsítók elleni védekezésre, amire biztos, hogy szükség lesz a hónap folyamán, ugyanis a szokásosnál még mindig enyhébb télen nem valószínű, hogy elpusztultak az áttelelő alakjaik.

Az országos meteorológiai mérések alapján 1901-től +1,8 °C-os havi középhőmérséklet-emelkedés tapasztalható hazánkban, ami lassan már nem meglepő. Ugyanezen időszak alatt ez a trend a csapadék esetében csökkenő irányú, vagyis 36%-kal kevesebb eső hullott áprilisban. A mérések nagyon fontosak és előremutatóak, de az időjárás alakulásának előrejelzését erre a két megfigyelésre könnyelműség lenne alapozni, ezért nem is próbálkoznánk meg vele. Azt azonban évről évre láthatjuk, hogy az átlagtól eltérő magasabb hőmérsékletek ugyanúgy együtt járnak a tavaszi fagyokkal, mint az extrém mennyiségű eső az aszállyal.

A szőlő atkakártevőinek felszaporodása egy-egy ültetvényben a kártevő számára kedvező évjáratokban akár súlyos méreteket is ölthet.

Jelentőségük főleg azokban a szőlőskertekben fokozódhat (az egyes fajták érzékenységén túlmenően), melyek tápanyag-ellátása kiegyensúlyozatlan (pl. túlzott nitrogénadagolás, kalciumhiány), továbbá a növényvédelem során széles hatású készítményeket alkalmaznak (pl. piretroidok). Ezek hatásaként a kártevő atkafajok természetes ellenségei (ragadozó atkák, ragadozó poloskák, katicabogarak, fátyolkalárvák stb.) elpusztulnak, ezáltal a növényvédelmi szempontból kedvező populációszabályozó szerepük minimálisra csökken. Az atkafajok közül a szőlőlevélatka és a nemezes gubacsatka okozhat kora tavaszi kártételével kellemetlen meglepetéseket.