A szőlőlevélatka a föld feletti tőkerészek kérge alatt, kéregrepedésekben, ritkán a rügyekben telel. Kártétele nyomán a rügyekből fejlődő hajtások rövid szártagúak lesznek, kicsi, torzult levelekkel, melyeken áteső fényben apró, sárgás, sugaras foltok figyelhetők meg. A nemezes gubacsatka kifejlett egyedei az előző évben már fertőzött levelek nemezbevonata alól a rügyekbe húzódnak telelni (lombhullás előtt), ahonnan tavasszal rügyfakadáskor várható az előjövetelük. Amennyiben tavaly már tapasztaltuk bármelyik faj jelenlétét, fertőzését a növényeinken, úgy az idén ajánlott olajos lemosó permetezést végezni a szőlő rügygyapotos állapotában. Olyankor a kipattanó, szétnyíló kis rügy gyapotszálai között az atkák elérhetővé válnak a permetezés során. Mint ismeretes, a kéntartalmú készítmények atkagyérítő hatással is rendelkeznek, ezért ezeket kombinációban javasolt kijuttatni (kén + olaj).

Ha ezt elszalasztottuk vagy egyszerűen kicsúsztunk az időből, mindenképpen figyeljük a növekvő kis hajtásokat, és azok csökkent növekedése, torzulása, sárgulása esetén speciális atkaölő szerrel avatkozzunk be: az Ortus 5 SC-t évente egy alkalommal használhatjuk 10,0 ml/10 l víz adagban; a Nissorun 10 WP-t kétszer, adagja 4,0-8,0 g/10 l víz. Erős fertőzés gyanúja esetén semmi esetre sem érdemes halogatni a korai védekezést, mert az elmulasztásával terheljük a tőkét, ráadásul a gubacsatka könnyen megtámadhatja később a fürtkezdeményeket is. A gubacsatka elleni korai védekezés azért is indokolt, mert ha a fertőzött felületen (levél, fürt) már kialakult a nemezbevonat, akkor a készítmények hatása a kártevő korlátozott hozzáférhetősége miatt jelentősen csökken!

Szintén áprilisban várható a tarka szőlőmoly rajzása, melynek előrejelzésére, nyomon követésére feromoncsapda kihelyezése célszerű a fertőzött kertekben. A tarka szőlőmoly elsősorban a meleg, száraz időjárást kedveli, ami a tavalyi nyár második felében adott is volt a számára. A kártevő házikertben, de több nagy ültetvényben is felszaporodott, és a kifejlett, zsendülés kezdetén lévő fürt kártételével okozott bosszúságot. Szerencse volt a bajban, hogy a kártételi időszakban száraz, kifejezetten meleg körülmények uralkodtak, így a szőlőmolyok által okozott sérüléseken csak minimális volt a botrítiszfertőzés, amit viszonylag könnyedén vissza lehetett szorítani. Annak érdekében, hogy a szőlőmolyok második és harmadik nemzedéke ne szaporodjon fel nagy számban, az első nemzedék elleni védekezésre célszerű odafigyelni.

A szőlő rövid hajtás (4-5 leveles) állapotától számíthatunk a lisztharmat elsődleges (primer) fertőzésére, majd a tünet megjelenésére. A fertőzés bekövetkezhet, ha a minimum hőmérsékleti értékek tartósan 10-12 °C fölé emelkednek és legalább 2-5 mm csapadék hullik a területen. A lisztharmat primer tünetei a tőketörzs­höz közel eső levelek fonákán jelennek meg első ízben, és a szőrözöttebb levelű fajtákon nagyon nehéz észrevenni azokat. Mégse sajnáljuk a tünet keresésére szánt időt, mivel a betegség időben történő észlelése segíti a korai beavatkozás optimális időzítését, amivel megakadályozhatjuk a kórokozó virágzás előtti felszaporodását, fertőzését.

A lisztharmattünet keresésével egyidejűleg figyeljük a feketerothadás kis krémszínű, világos foltjait is a leveleken. A foltok megjelenése a kórokozó ivaros fertőzésére utal (amihez szintén kevés csapadék kell) és egyben felhívja a figyelmet a betegség elleni megelőző védekezésre, ami a lisztharmat ellen is hatásos készítményekkel elvégezhető, például az évente két alkalommal bevethető Dynali alkalmas rá, 7,0-10,0 ml/10 l víz adagban.