0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 1.

A paradicsom metszése

Elsőre biztosan sokan meglepődnek a cím láttán. Kell metszeni a paradicsomot is? A válasz: igen, de nem mindegyiket.

Szerző: Volcsányi Józsefné

Akkor viszont melyiket kell metszeni? Hogyan kell metszeni és miért? Természetesen sorban megválaszolom az összes kérdést, viszont mielőtt ennyire előreszaladnék, megpróbálok egy kis rendet tenni a számtalan elérhető fajtatípus okozta kavalkádban.

A vetőmagok között és a palánták forgalmazóinál is rendkívül széles a választék. A beérett termés lehet gömbölyű, lapított gömb, tojás vagy körte alakú, hosszában barázdált, és még hosszan sorolhatnám. A termésszín tekintetében is hasonlóan széles a paletta. A már megszokott piros paradicsomon kívül találkozhatunk sárgával, narancssárgával, rózsaszínnel, bordóval, zölddel, feketével vagy akár fehérrel is. A termésméretet illetően a hazai fogyasztási szokások alapján legelterjedtebb a közepes (120-150 g), de gyakran találkozhatunk még koktél- vagy cherryparadicsommal. Befőzéskor, püré vagy lé készítésekor viszont a lehető legnagyobb méret a cél, így reklámok kínálnak már akár egy kilogrammos terméseket érlelő fajtát is.

Támrendszerhez rögzített folytonnövő paradicsomok
Támrendszerhez rögzített folytonnövő paradicsomok

A termesztés szempontjából azonban legfontosabb a növények növekedési típusának ismerete. Ez alapján megkülönböztetünk folyamatos és determinált növekedésű paradicsomfajtákat, amit a köznyelv leginkább „fa” és „bokor” típusként említ.

A kettő közötti alapvető különbség, hogy a determinált fajták alacsony növekedésűek, támasztásukhoz elegendő egy karó.

A típus sajátossága, hogy a főszár hosszanti növekedése leáll, amikor eléri a fajtára jellemző magasságot. Ez jellemzően a 6. vagy a 9. fürt után történik, valamint minden levélnyéltől indul egy-egy oldalhajtás, melyeken további fürtök jelennek meg. Így alakul ki a jellegzetes „bokor” forma.

Előnye, hogy nevelése így nem igényel jelentős tartószerkezetet. Hátránya viszont az, hogy ezek főként ipari felhasználásra nemesített fajták, melyeknél elsődleges szempont, hogy egy menetben legyen betakarítható, vagyis a termések egyszerre érjenek be. Ezért hiába várjuk rajta a korai terméseket, azok többnyire „összevárják” egymást. Elsőként a szárrendszer kialakítására fordítja az energiát, majd ezután kezdődik el a termésképzés és az érés folyamata. Ez a típus nem igényel metszést, hiszen a növekedését magától állítja le.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: