A folyamatos növekedésű fajták viszont támrendszert igényelnek, mivel a főszár növekedése mindaddig folytatódik, míg vissza nem vágjuk, esetleg le nem törik a fürtök súlya alatt, vagy nem károsodik a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt (pl. napégés vagy fagyás). A folyamatosan növő szárat tehát rögzíteni kell a támaszhoz. A felső huzalozáshoz kötözött zsinegeket minden növény alsó részéhez – jellemzően az első, már kifejlett levél alá – kell rögzíteni úgy, hogy az a később se szorítsa el a megvastagodó szárat. Erre a célra alkalmas lehet a speciális növénytartó klipsz vagy akár a zsinegen kialakított hurok is. Innentől már csak a zsineget folyamatosan, a növény növekedésének ütemében a szár köré kell tekerni, ezzel folyamatosan rögzítve azt.
Ennél a típusnál a szedést már jóval korábban el lehet kezdeni, az első érett paradicsomokat – a palánta fejlettsége és a termesztési feltételek függvényében – már az ültetés után 10-12 héttel le is szedhetjük. Ennek legfőbb oka, hogy a növénynek csak a főszár növekedésére és a termésképzésre kell fordítani az energiáját.
A folyamatosan növekvő szár és oldalhajtások tömkelege miatt már nem maradna a növénynek energiája a termésképzésre, holott a mi szemszögünkből az az elsődleges cél. Ráadásul lehetetlen lenne a sűrű lombozat átszellőzése, ami növényvédelmi szempontból rendkívül kockázatos. Mindezen okok miatt nélkülözhetetlen a folyamatos növekedési típusú paradicsom metszése.
Oldalhajtások minden egyes levélnyélből fejlődnek. Akkor a legjobb eltávolítani azokat, amikor 3-4 cm hosszúak. A művelet végezhető metszőollóval is, de mivel nehezen hozzáférhető helyen vannak, kézzel jóval egyszerűbb, mindössze egy pattintó mozdulattal kitörhetők. Ez a méret azért megfelelő, mert így már biztonságosan megfogható a hajtás, viszont eltávolítása még nem okoz nagy sebfelületet a növényen.
Ha elkésünk a metszéssel és az oldalhajtás már nagyobb, mint 3-4 cm, megnő az esély arra, hogy az eltávolítás után jóval nagyobb sebfelület marad. Ez növényvédelmi szempontból szintén veszélyes, ráadásul csökken a sérült szár teherbíró képessége és a sérült levélnyél is könnyen letörhet már egy kisebb légmozgástól is, ezzel további károkat okozva.
Ha ezeket az alapvető szabályokat betartjuk, akkor nem maradhat el a siker, és végeredményként bőven termő növények fognak fejlődni.
Volcsányi Józsefné
