… amikor még a faiskolásokat is meg kellett győzni, hogy a magas szemzés nem hátrányos az eredésre. Korábban ugyanis úgy tartották, hogy áttelelés szempontjából előnyösebb a gyökérnyakba szemzés és a szemzések téli takarása.
Ma már a többi gyümölcsfajnál is terjed a magas szemzés, a nyugat-európai faiskoláktól vásárolt oltványokat így kapják a termesztők, s remélhetőleg így is telepítik a gyümölcsösökben.
Cikkünkben a magas szemzés előnyeit, hátrányait tekintjük át a faiskolában és a gyümölcsösben.
Tapasztalatok a törpe alanyú almánál
A törpe M.9, M.26 alanyú fákat az üzemi ültetvényekben úgy telepítik, hogy a szemzési hely a talajfelszín fölött 25-30 centiméter magasságban helyezkedjen el. Ennek okára a szakirodalomban kevés utalást találni, általánosan elfogadott, hogy így erősebb az alany törpítő hatása. Ezt már az 1970-es években német kutatók, de itthon Probocskai Endre kísérletei is megerősítették, akik 30, 60 és 90 centiméter magasságban szemzett alanyú fákat vizsgáltak, és megállapították, hogy minél hosszabb az alanytörzs, annál erősebb a törpítő hatás. A német kutatók, de Probocskai is vizsgálták a még erősebb növekedésű (pl. M.4, M.7, MM.106) alanyon lévő fákat is, ahol ugyanezt tapasztalták, természetesen mérsékeltebb törpítő hatással.
Amerikai kutatók az 1980-as években közölték élettani vizsgálataik eredményeit, miszerint a növekedési hormonoknak van a törpítésben nagy szerepük. A törpe alanyok háncsában több az öregedést is szabályozó abszcizinsav (ABS), míg az erősebb növekedésűekben a gibberellinek dominálnak. Ha törpe M.9 alanyú fák törzsébe gibberellineket (GA) injektáltak, a fák erősebb növekedést mutattak, míg az erős növekedésű alanyon (MM.111) levő fák törzsébe abszcizinsavat injektálva törpítő hatást lehetett kiváltani. El is fogadta mindenki, hogy az alanytörzs hossza és az ott képződő hormonok az okozói a növekedési különbségeknek.
Minket azonban tovább foglalkoztatott a kérdés, miért kell a hosszabb alanytörzzsel (30-35 cm) szemzett almafákat magasan is telepíteni a gyümölcsösben. Egy kísérletet állítottunk be 1990-ben a faiskolában 30 centiméter magasan szemzett M.26 és MM.106 alanyú fákkal, amelyeket a gyümölcsösben különböző mélységben telepítettünk, úgy, hogy a szemzéshely 10 és 20 centiméterrel volt a talaj felett, míg a kontrollfák szemzéshelyét a talajszintbe ültettük, úgy, hogy azt a talaj eltakarta.
A talajszintben lévő szemzéshelyű fáknál a törpítő hatás eltűnt, míg a 10 és 20 centiméter magasan telepített fáknál arányosan erősebb törpítő hatást, korábbi termőre fordulást tapasztaltunk. A magasan szemzett és megfelelően telepített MM.106 alanyú fákból nagyon szép, korán termőre forduló, az intenzív ültetvények követelményeinek megfelelő fákat tudtunk nevelni (táblázat). A következtetésünk az volt, hogy nemcsak az alanytörzs hossza, hanem a napsugárzásnak való kitettség is szerepet játszik a fák hormonális egyensúlyának kialakulásában.
A gyakorlat szempontjából azt a fontos következtetést lehet levonni, hogy a törpe, féltörpe (M.9, M.26) alanyokon túl a középerős alanyoknál is ugyanezt a hatást lehet elérni, természetesen az alany növekedési erélyével arányosan. Nagy hiba, hogy az MM.106 vagy MM.111 alanyokon a faiskolák még mindig a talajszinthez közel szemeznek, vagy ha a szemzés magasabban is van, a házikertekben mélyen telepítik a szemzési helyet, mondván, hogy csúnyán néz ki az a görbület a fa törzsében.
Ez a helytelen gyakorlat, amit ma az interneten úton-útfélen terjesztenek, hogy ültetéskor a szemzés helyét a talajszintbe kell beállítani, számottevően visszaveti a termőre fordulást és az alanyok törpítő hatását. A szemzéshely beállításánál nem szabad megfeledkezni a fák ültetés utáni süllyedéséről: az ültetőgödrökben a laza talaj legalább 10 centimétert süllyed a következő tavaszig, vagyis akkor cselekszünk helyesen, ha a fák legalább 10-15 centiméterrel magasabbra kerülnek, mint ahogy a faiskolában voltak. Ez a szabály minden gyümölcsfajra érvényes!
