A csornai központtal működő, az idén a 22. évét ünneplő Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet taglétszáma és termelői köre sokat változott az elmúlt két évtizedben. A kezdeti hagyma- és ribiszketermesztés helyett mára az alma vette át a vezető szerepet. Tavalyi bevételük elérte az egymilliárd forintot, céljuk a hazai piac folyamatos ellátása kiváló minőségű hagymával és almával.

Az európai uniós csatlakozás előtt összeült egy tucat hansági mezőgazdasági termelő, hogy közösen keressenek piacot termékeiknek. A tész alapításához és az ötéves teljesítési tervek eléréséhez kevesen voltak, ezért termelői partnereket kerestek. Így lettek alapítótársak a Fertőd környéki ribiszketermelők, és a 35 alapító tag által összeadott 3 milliós törzstőkével megalakult a Hanság-Fertőmenti TÉSZ – mesélt a kezdetekről Családi János elnök. A Hanságból származtak a zöldség-, míg a Fertő tó térségéből a gyümölcstermesztők.

Az alapításkor a hagyma és a piros, illetve a fekete ribiszke adták a termékkínálatuk gerincét. A kezdeti időszak telephely és iroda hiányában nehézkes volt, a megfontolt fejlesztés targonca, csomagoló- és válogatógép vásárlásával indult, majd 2006-ban a jelenlegi, bő egyhektáros csornai telephely – egykori ÁFÉSZ-tulajdon – megszerzésével stabilizálódott a helyzetük. Felújították az ott meglévő hűtőkamrák gépészetét és berendezkedtek a hagymacsomagolásra.

Az akkori hűtőkapacitás kiszolgálta a ribiszke egy-kétnapos hűtésigényét, amelyet elsősorban gyümölcslé-feldolgozóknak és friss fogyasztásra értékesítettek.

Ribiszke helyett

A taglétszám és a termelői kör folyamatosan változott, időszakosan több mint 100 tagot is számlált a társulás, mire kialakult a mostani 32 fős termelői létszám. Ennek egyik oka a termelői kör jelentős átalakulása, vagyis, hogy a ribiszkések idővel felszámolták az ültetvényeiket, a kisebb tagok pedig lemorzsolódtak.

A bogyósgyümölcs-termelők egy része kiöregedett, egyúttal romlott a ribiszke piaci helyzete és egyre több értékesítési gond merült fel, amit csak tetézett a bogyósok számára kedvezőtlen éghajlatváltozás. Az öntözetlen ültetvényeken már nem lehetett rentábilisan termelni, így a kezdeti 200 hektár helyett 2025-re már csak 5 hektáron termeszti egy tésztag a ribiszkét.

Az elmúlt évben a tész árbevételének 60%-a almából, 30%-a hagymafélékből származott, a maradék 10%-ot pedig konzervipari tölteni való és almapaprika, kápia, káposztafélék és gyökérzöldségek adták.

Néhány biogyümölcs-termelő is tartozik a tészhez, ők diót, szilvát, meggyet termelnek kizárólag exportra. Ezen termékek rendelkeznek bio kereskedői tanúsítvánnyal, illetve HACCP és GlobalGAP minősítéssel.