Különösen a nyári légköri aszály és az erős napsugárzás okoz kárt körükben. Talán a szeder a leginkább ellenálló ezekkel a hatásokkal szemben.
Erdei sétákon gyakran akaszkodnak a ruhánkba a vadszeder tüskéi, és késő nyáron már szemezgethetjük az apró bogyóit. Nemesített változatai közt már hatalmas, jóízű termés, tüske nélküli hajtások és felálló növekedés is jellemző tulajdonságok lehetnek, amik megkönnyítik a termesztését és betakarítását.
A szeder nevelése
Fényigényes, erős növekedésű növény, hosszú hajtásait támrendszer mellett kell nevelnünk. Szélvédett helyre ültessük, ahol délután már védett a tűző napsütéstől. Talaj iránt kevésbé igényes, mint a málna, de jó vízelvezetésű, szerves anyagban gazdag földbe ültessük.
A szeder is gyökérsarjakról újul meg, ezért nagy ültetőgödörben végezzük el a talajjavítást, illetve több növény esetén a leendő sor teljes hosszában, körülbelül fél méter szélesen. A töveket 1,5-2,5 m távolságra ültessük egymástól, ha pedig több sorban neveljük, a sortávolság legalább 2,5 m legyen. A nagyon erős növekedésű fajták azonban ennél is nagyobb helyet igényelnek.
Telepítéskor már célszerű kialakítani az erős huzalos támrendszert is, T alakú oszlopokkal, hogy a fölső huzalpár segítségével el tudjuk választani egymástól a termővesszőket és a friss hajtásokat. Könnyebben tudjuk kezelni a töveket,ha az egyik huzalhoz erősítjük a termővesszőket, a másikhoz a hajtásokat, amiket a nyáron metszenünk kell.
Sekélyen kell ültetni
Sekélyen kell ültetni a szedret, töve a talajszinten legyen, semmiképp se mélyebben. Az elültetett növényt 20 cm-re vágjuk vissza, hogy erősen induljon a növekedése. Ősszel és tavasszal is telepíthető. Manapság nehéz eldönteni, melyik az előnyösebb időszak, hiszen késő tavasszal fagyok veszélyeztetik a frissen ültetett növényeket, kora ősszel pedig még nagy meleg lehet. Érdemes több fajtát telepíteni, amelyekkel már július közepétől késő őszig elláthatjuk a családot ezzel a finom és értékes gyümölccsel. A keresztbeporzás pedig általában jobb termékenyülést, több termést eredményez, mint amikor csak egy fajtát ültetünk.
Sekélyen helyezkednek el a gyökerei, ezért gyakran kell öntözni, és mivel a gyökerek levegőigényesek is, a rendszeres kapálás sem maradhat el. Heti két-három alkalommal ajánlott meglocsolni úgy, hogy a talaj 20-25 cm-es rétegét áztassuk át, ahol a gyökerei elhelyezkednek. A jó vízmegőrzés és lazább szerkezet érdekében takarjuk a töveket mulccsal, ami azért is előnyös, mert kevésbé melegszik fel alatta a talaj.
Trágyázni általában elég tavasszal, viszonylag sok nitrogénre és káliumra van szüksége az erőteljes növekedéshez. A káliumhiányt a levelek vöröses elszíneződése jelzi.
Többször is javasolt metszeni. A letermett vesszőket tőből vágjuk ki és távolítsuk el a kertből, ha betegek voltak. Ezt ősszel vagy télen érdemes elvégezni. Tavasszal válogassunk a friss hajtások közül, tövenként 5-6 hajtást hagyjunk meg és legyezőszerűen terítsünk ki a támrendszer mellett. Nyáron vágjuk vissza körülbelül másfél méteresre a hajtásokat, és az oldalhajtásokat is rövidítsük meg 4-6 rügyre. Ezeken a rövid hajtásokon kapjuk jövőre a termést.
