„Több fajtával dolgozunk, többsége két hullámban érik, június közepétől július közepéig, a másik pedig augusztus végétől terem. A legkritikusabb művelet a szedés, a kézi szedés, komoly kihívást jelent erre embert találni. Reggel elkezdjük, napközben nagyon meleg van, 35-40 fok, és este megint végig kell menni, mert nagyon gyorsan érik. A másik problémát a piac jelenti, tehát amennyire lehet pulton tartani bizonyos fajtákat.
Viszik darabos áruként, vagy lekvárnak, sok étterem és fagyizó is megkeresett, és nagy mennyiségben visznek Budapestre Pécsre”- mesélte a szakember, hogy maguk is feldolgozzák a megmaradt termést elsősorban lekvár készül belőle, de szeretnének pálinkát főzetni, ám szerencsére az ország minden pontjáról jönnek, elsősorban nyers gyümölcsért.
Jáhn Bálint ültetvényében több mint 40 fajta füge található meg, és ezeknek a fajtáknak a nagy része az olasz és francia. Kuriózumnak számítanak, és nagyon kedvelik az emberek a különböző lila fajtákat, amiből több is terem. A 40 fajta között van ovális, kerek alakú, hosszúkás, amit úgy hívnak, hogy banánfüge, ami csüng a fán, mint a banán. Ráadásul mindegyik fajta különböző ízű.
„A világon nagyon sok a gyűjtő, de ők nem ültetvényszerűen foglalkoznak vele, mivel nagyon sok különböző formájú, ízvilágú füge létezik. Számomra viszont az is fontos, hogy el tudjam adni. Egyfajta agroturizmust alakítok ki a teveli hegyen, a mediterrán kerttel, a kis vendégházzal, a pincével, azért hogy több lábon álljunk”- vázolta a helyzetet.
Mert érett volt már a füge, kicsit megnyomtam, bebarnult. Utána elkezdett rohadni, mint minden más gyümölcs. Ezért is van, hogy a 90 százalékos érettségi állapotba leszedjük, rajta van a szár, így tovább eltartható. Kicsit megtöröm, egyet pattan, és tökéletesen lejön”- tért vissza a betakarításhoz.
Mint Jáhn Bálint elmondta, egyre jobban keresett gyümölcs, maga sem gondolta volna, mert az elmúlt 7-8 évben nem volt komoly tél Magyarországon, így sokan a házikertekben is sikeresen termesztik. Bár sokféle szerepel a fajtakínálatban, a kiskertekben a szimpla barna terjedt el. Ezért is tudja eladni a sajátját. Általában jönnek a megkeresések, legfeljebb a környező kisvárosok piacaira megy ki, ha egyszerre nagyon nagy mennyiség terem. A két hektárt fokozatosan ültette be, először 2018-ban csak néhány száz darabot, amit bővített 2020-ban, s mostan ott tart, hogy tavalyi évben több mint másfél tonnát szüretelt. Tapasztalata szerint lehet hűtve tárolni, bár nem úgy, mint a többi gyümölcsöt, egy-két nap pluszt jelent maximum.
Jáhn Bálint saját bevallása szerint kísérletező kedvű, keresi az új fajtákat, folyamatosan olvassa a különböző olasz és francia szakirodalmat, hogy ott milyen fajtákkal próbálkoznak és milyen új nemesítés van.
Kevesen tudják, hogy akár a cukor és vérnyomásproblémákra, az emésztési, vagy bélrendszeri problémákra jelent megoldást, emellett A-, B-, K-vitamin tartalommal rendelkezik. Mellette a levéléből megszárítva teát is szoktunk készíteni. Finom az ízvilága, egy kicsit kókuszos beütéssel”- mutatott rá a szakember az értékeire, s már sorolta is a fügelevélszörp készítésének lépéseit. Leszedik a leveleket, 20 levélből kijön 2-3 liternyi szörp is. Vízzel felengedik, felforralják, hozzá citromsavat, vagy valami természetes tartósítót tesznek, lehet cukorral vagy anélkül, hagyják kicsit állni, és megy az üvegbe.
A fiatal kertész elárulta, a füge és a khakiszilva mellé olajfákat fog ültetni. Ezek zömében fiatal, 2-3 éves növények, de lesznek korosabbak is. Ezek is olasz, francia, vagyis olyan területről származnak, melyek -13-14 akár 15 fokot is bírnak. Nem csak esztétikai céllal telepít, hogy a mediterrán hangulatot növelje, hanem szeretne préselni olajat. „Gránátalmát is ültettem 60 darabot, főként török és grúz fajtákat, ezek jobban bírják a fagyokat. Többsége még csak egy éves, de van, ami már termőre fordult”- magyarázta Jáhn Bálint, akit szemmel láthatólag örömmel tölti el, ha beszélhet a növényeiről.
