Az említett statisztikai adatok miatt csak megközelítően tudjuk megadni a fekete ribiszke tényleges termőterületét. A területalapú támogatás a ribiszkére is felvehető, amiből a fontosabb területek tulajdonosait megkérdezve idén hozzávetőleg száz hektárt hasznosítanak fekete ribiszkével. Az ültetvények nagy része rossz állapotú, de a támogatási rendszer miatt fenntartási kötelezettséggel terhelt. Több közülük külhoni eredetű, elsősorban lengyel fajta, és közülük több nem is alkalmas magyarországi hasznosításra. Az Ipoly-men­ti területek gazdái arról panaszkodnak, hogy a tavaly őszi szárazság erőteljesen gátolta a rügydifferenciálódást, tavasszal nagyon kevés virág nyílt a bokrokon. A felvásárlás évek óta nehézkes, a legnagyobb felvásárló is befejezte a fekete ribiszke feldolgozását. Mindezek alapján más bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan várhatóan kiszorul a hazai ültetvényekből.

Telepítési hullámok

Az új fajták vizsgálata és állami minősítése érdekes folyamatokat indított el, amit a hullámzó piaci ár is felerősített. Saját tapasztalatom alapján három-négy nagy telepítési hullám zajlott az elmúlt negyven évben. A jelei: hirtelen felszökő felvásárlási árak két-három éven át tartósan, új „világmegváltó” fajták minősítése és szaporítóanyaguk megléte. Ennek okai összetettek, amit a fekete ribiszke beltartalmi értékeinek népszerűsítése és a megnövekedett kereslet indított el.

A feldolgozók irreális magasságokba emelték az árakat, ami egy-két évig azon a szinten állandósult. A telepítők azt hitték, hogy ez így marad és minden lehetséges szaporítóanyaggal ültetvényt létesítettek. Amikor viszont ezek termőre fordultak, nem volt fagy, és a túltermelés miatt tizedükre estek a felvásárlási árak. Ez maga után vonta a ráfordítások csökkenését (kevesebb talajművelés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem), ami az ültetvények gyors leromlását, majd felszámolását eredményezte. Ez pedig újra áruhiányt váltott ki és a felvázolt folyamat újrakezdődött. Azok a telepítések élték túl, ahol volt saját tulajdonú feldolgozóüzem, és a felvásárlással egyenletessé tették a gyümölcs árát.

Dr. Dénes Ferenc