Pedig a termesztett laskagombának magas a kálium és kifejezetten alacsony a nátrium tartalma, ezért a szív- és érrendszeri betegséggel küzdő embereknek kifejezetten ajánlott. Számos ismert termesztett gomba közül a laska kiemelkedő mennyiségben tartalmaz D-vitamint, mely számos preventív, terápiás hatással bír.

A laska az immunstimuláló hatású béta-glükánok egyik fontos forrása. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a béta-glükánok, mint emészthetetlen rostok, lelassítják a szénhidrátok emésztését és felszívódását, amivel a vércukorszint szabályozását segíti elő.

Ennyi jó után nézzük meg, mi is az a laskagomba. Általában mérsékelt égövi zónában, illetve a szubtrópusok hidegebb évszakában korhadó fákon fordulnak elő. A laska a fehér korhasztó gombák közé tartozik, mert saját enzimrendszere képessé teszi arra, hogy a faanyag cellulóz és lignintartalmát is bontsa.Termesztése jól beleillik a körforgásos élelmiszer előállítás folyamatába, akár a városokban is. Hiszen tudjuk, a növényi biomassza a szén, a földgáz és a kőolaj után a negyedik legnagyobb mennyiségben előforduló energiaforrás.

Vegyünk csak egy példát, amit a kecskeméti Pilze-Nagy Kft. vezetésével dolgoztak ki.

Ezt követi 3 hét micélium regenerálódás, majd újabb 30 kilónyi gomba szürete.

Ma, amikor a népességnövekedéssel járó élelmiszer ellátási gondok fenyegetésében élünk, csökkennek a fosszilis energiák, ráadásul a klímaváltozás is komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot, környezetbarát megoldásként jöhet szóba a laskatermesztés. Amihez ráadásul nincsen szükség termőföldre, alternatív szerves anyagokból nyeri az energiát és a tápanyagokat, a letermett komposzt hasznosításával pedig fontos része a körforgásos gazdálkodásnak.