A csernobili atomerőmű körüli radioaktívan szennyezett terület illegális mezőgazdasági hasznosításának vádját a Gyommyri Kerületi Főügyészség Környezetvédelmi Ügyészségének ügyészei tárták fel.

A jelentés szerint a katasztrófa után a legnagyobb egészségügyi veszélyt a jód-131 izotóp jelentette, de az elmúlt években elhanyagolható szintre csökkent. Más izotópok, például a cézium-137 és a stroncium-90, amelyek több mint három évtizedes felezési idejűek, még mindig jelen vannak a területen, bár szintjük több mint felére csökkent. Ez a katasztrófa helyszínétől távol eső területeken is megfigyelhető.

Bérbe adott veszélyes területek

A nagy mezőgazdasági területeket, amelyeket szennyezettnek minősítettek és az 1986-os katasztrófa óta nem műveltek, ismét termőföldként kezdték használni.

Ahogy az Ukrán Főügyészség hivatalos közleményében olvasható, a nyomozás megállapította, hogy a térségben működő négy mezőgazdasági vállalkozás igazgatói, a polgármester és a velük együttműködő földmérő már 2021-ben kitalálta ezt az emberi egészségre veszélyes üzletet. A polgármester döntött úgy, hogy 1790 hektárnyi területet a radioaktív szennyezettség övezetében mezőgazdasági vállalatoknak ad bérbe.

Az illegálisan lefoglalt földterületeken 364,77 tonna napraforgót termesztettek, amelynek értéke meghaladta a 6,6 millió hrivnyát, és amelyet illegálisan szállítottak ki az övezetből, és a hazai piacon értékesítettek, áll az ukrán főügyészség közleményében.

Az ügyben már minden résztvevőt vád alá helyeztek különböző bűncselekmények miatt. Az ügyészség jelenleg dönt arról, hogy milyen megelőző intézkedéseket alkalmazzon a gyanúsítottakkal szemben. A banda tagjainak vagyonát és ingóságait is lefoglalták. Az ügyben a nyomozás folyamatban van.