„Az élesztővel önmagában nincsen gond. A gond a magyarok felfogásában van, amikor azt az egyoldalú étkezést választják, ami egy tejesen szétőrölt, csak a gabona belső, csírátlanított, lehántolt közepéből készült gyorskelesztésű kenyérből és rossz minőségű felvágottból áll. Az kétségtelen, hogy a kovász használatakor és a lassú kelesztéskor egy olyan fermentációs folyamat megy végbe, mely egy könnyebben emészthető kenyeret hoz létre. De ettől még az élesztős pékárút is teljes nyugodtsággal el lehet fogyasztani.”
Nagyüzemi vadkovászos kenyér versus kézműves pékség
A nagyüzemi, de vadkovászos kenyerek képviseltét Mester Miklós látta el, míg a kézműves kenyerek egyediségéről Váczi Gergő, az Orma Gerilla pékség tulajdonosa beszélt.
A Pano napi 4000 kg vadkovászos kenyeret készít. Ez a mennyiség azt jelenti, hogy olyan gabonát kell beszerezniük, ami stabilan, megbízhatóan mindig ugyanazt a minőséget hozza ezért ez nem megvalósítható ökogazdaságok gabonáiból, ugyanis napi másfél tonna lisztre van szükségük. Ezzel szemben Váczi Gergő péksége ugyanezt a mennyiséget két hét alatt használja fel. Neki belefér a kistermelők változatosabb minőségű gabonája. Lisztje ökogazdaságok által termesztett gabonákból származik, az egyszerre kisebb mennyiség tűri a változó viselkedést. Ez sokkal rugalmasabbá teszi a működésüket, több mindent ki tudnak próbálni, a vevők igényeire tudnak reagálni.
Fogyasztóvédelem a trendi hívószavakról
A Tudatos Vásárlók Egyesületét Haraszti Anikó képviselte, aki elmondta, ma trendi kovászos dolgokat vásárolni.
„Ma trendi hívószó a kovász, mégis hajlamosak az olcsó terméket keresni. Ezt meg fogja kapni csak közel sem olyan minőségben, mint egy kézműves, vadkovászos kenyér. A másik ilyen hívószó a bio, amely két szék közt a pad alá esett. Ezt a láthatatlan értéket az átlagos fogyasztó csak az árban érzékeli, közben nem tudja mit is jelent igazából. Aki eddig foglalkozott vele, az pedig már sokkal többet akar, mint bio terméket vásárolni. Ők már jóval tudatosabbak, rövid élelmiszerláncra, szolidalitásra és szezonalitásra vágynak. Csakhogy egy példát mondjak, attól, hogy egy áfonyára februárban rá van írva, hogy bio, nem fogja megvenni, ugyanis egy messziről érkező, nem szezonális termék már nem fér bele a tudatos vásárlói elképzelésébe.”
Azt kérte tőlük, ha tehetik tüntessék fel az általuk választott sütési módszert és a felhasznált alapanyagokat a termékeken, csomagoláson. Tegyék tisztába a fogalmakat annak érdekében, hogy a vásárló tudjon dönteni, hogy miért ad ki pénzt. A fogyasztóvédelem nagy akadályba ütközik, mert nem képes akkreditált körülmények között bevizsgáltatni ezeket a termékeket, ugyanis nincsenek ilyen laborok. Így a fogyasztók tájékoztatása sem tud megvalósulni míg ezek a fogalmak, módszerek nincsenek hatóság által szabályokba fektetve.
Erre reflektálva Mester Miklós elmondta, mind a Pékszövetség, mind a Magyar Kézműves Kenyér Társaság részéröl vannak törekvések arra vonatkozóan, hogy tisztázzák, milyen technológiák vannak a vadkovásszal kapcsolatban.
