Figyelembe kell venni a természetvédelmi célokat és szabályokat, ezért döntött többek között a szürkemarha, bivaly, mangalica, rackajuh tartása mellett, ami a Magyarországon őshonos állatok génmegőrzését is szolgálja.
Jelenleg 4500 hektár területen 11 gulya legel, összesen 3000 szürkemarha, 600 bivaly, és 1000 rackajuh.
A Felső- kiskunsági-puszta a Hortobágy után az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, legismertebb része Apaj. A Duna egykori alacsony árterén helyezkedik el. A hajdani folyómedrek ma is követhetők mind hidrográfiai, mind botanikai szempontból. A vízjárta területeket száz évvel ezelőtt lecsapolták, annak reményében, hogy szántóföldeket nyernek cserébe. A talajvíz magas sótartalmának és a párolgásnak köszönhetően megindult a szikesedési folyamat. A táj mai képét meszes-szódás puszták, szikes rétek, legelők, és löszös-homokos hátak határozzák meg.
Szomor Dezső úgy gondolta, hogy a mesterséges halastó megoldás lehet több problémára, és gazdasági haszonnal is járna. Az egykori élővilág legalább töredékének visszaállítására célszerűnek látszott a halastó építése. Tíz év alatt alakították ki az összesen 450 hektár nagyságú halastó rendszert, és körülötte az 500 hektárnyi vizes élőhelyet a szikes legelőn. A halastavakból szivárgó vízzel, a földek elárasztásával a madarak számára is kiváló költőhelyek jöttek létre, és biztosítják az állattartáshoz szükséges és megfelelő takarmányt is. A tavakban pedig főként nyurgapontyokat tenyésztenek.
Szomor Dezső büszke arra, hogy Ramsari területté nyilvánították az általa létrehozott vizes élőhelyet.
Itt alakította ki a nemzeti park a Réce tanösvényt, az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek egyik legjelentősebb hazai állománya él itt. Láthatunk többek között kanalas récét, nagy kócsagot, barna rétihéját, fehér gólyát, bütykös hattyút, bölömbikát,
Az ökofarm történetéről, a génmegőrzésről és az őshonos állattartásról részletes írás olvasható a Kistermelők Lapja és a Magyar Mezőgazdaság című lapokban.
