A megfelelő nedvességtartalom érdekében öntözik a prizmát, illetve a felesleges csapadékot, csurgalékvizet elvezetik. Ez utóbbit összegyűjtve, saját földjeiken hasznosítják. A gilisztahumusz-készítés mellett 13,7 hektáron gazdálkodnak.
Kitermeléskor Zsófi Péter markolóval óvatosan leszedi a gilisztákat tartalmazó felső réteget, félrerakja, és alóla kiemeli a humuszt. A giliszták aztán az új prizma aljára kerülnek. A friss humusz nedvességtartalma kb. 60%-os, ezért azt egy ideig szikkasztják, majd rétegesen átjáratják rotációs kapával, ettől lesz morzsalékos, és igény szerint zsákolják vagy ömlesztve értékesítik. Magyar szabvány előírja, mennyi tápanyagot kell tartalmaznia, és azt szúrópróbaszerűn ellenőrzi a Nébih, de nincs mitől tartaniuk, mondta Zsófi Péter.
Fotó: Rimóczi Irén
A vevők igényeinek minél jobb megismeréséhez rövid ellátási láncban értékesítenek. A kiskerttulajdonosok a piacon vásárolnak tőlük, a faiskolák, kertészetek helybe jönnek a humuszért.
Partnereket keres
A harminc év alatt a termék mennyiségét tekintve sokat fejlődtek, és már nem is tervezi a további növekedést Zsófi Péter. Inkább utódot keres, aki hozzáadja a saját lendületét a tevékenységhez, és azt továbbfejleszti.
Még értékesebb szerves anyag képződne, aminek kijuttatásával lecsökkenthető a műtrágya-felhasználás, az pedig nemcsak költséghatékonyabbá, hanem fenntarthatóbbá, versenyképesebbé is tehetné a termesztést, magyarázza Zsófi Péter, hozzátéve, hogy egyetlen szigorú kikötése, hogy a technológiát nem engedi Magyarországról kivinni, bár már kapott rá ajánlatot.
Azonnal felvehető tápanyag
A giliszták által termelt humusz kiváló növényi tápanyag. A Podmaniczky Gábor szakértő által készített ajánlásban pedig az szerepel, hogy a Zsófi gilisztahumusz fizikai, kémiai tulajdonságai, magas szervesanyag-tartalma, valamint tápanyag-összetétele alkalmassá teszi használatát hagyományos és intenzív szántóföldi növénytermesztésben és talajon hajtatásban egyaránt. Kijuttatása ökológiai gazdálkodásban és integrált termesztésben kiemelkedő jelentőségű, de minden kultúrában előnyös.
A célirányosan elvégzett összehasonlító laboratóriumi talaj-, növény- és mikrobiológiai vizsgálatok alapján messze kiemelkedik az egyéb trágyák, illetve tápanyagok közül. Kijuttatásával a műtrágyázás részben vagy akár teljes egészében kiváltható. Ha pedig mégis adagolnak műtrágyát, annak a hasznosulását is kedvezőbbé teszi. A gilisztahumusz a tenyészidőszakban folyamatosan szolgáltatja a tápanyagot.
Talajvizsgálatra kell alapozni és a növények tápanyagigényéhez kell igazítani a mennyiségét, de jóval kevesebb elég belőle, mint szerves trágyából. Ezzel pedig a szállítás és a kiszórás költsége egyaránt nagymértékben csökkenthető. Ráadásul a giliszta tápcsatornáján áthaladt szerves trágya azonnal felvehető.
Fotó: Zsófihumusz
Kijuttatását a vetést, ültetést megelőzően ajánlják, a magágykészítéskor célszerű sekélyen a feltalajba keverni, majd szükség esetén öntözéssel kell megóvni a kiszáradástól. Az engedélyokirata szerint szőlő, gyümölcs telepítésekor az ültetőgödör talajába keverve, a gyökerektől legalább 8-10 centiméterre bedolgozva kell használni 0,15-0,2, illetve 3-5 kilogrammos adagban. Cserepes és balkonnövények termesztőközegébe 5-15%-os arányban keverhető. Kalászosok alá hektáronként 1,5-2,5, szántóföldi és hajtatott zöldségtermesztéshez 2-5 tonna a kijuttatandó mennyiség.
A tápanyag-szolgáltatáson túl kifejezetten kedvező hatással van a talaj, illetve termesztőközeg levegő-, hő-, és vízgazdálkodási tulajdonságaira, javítja a talaj biológiai aktivitását.
Talajtakarásos zöldségtermesztés – hasznos apróságok, amiket jó tudni
