A Magyar Élelmiszerkönyvbe új fogalom került, ez a vadkovász elnevezés, ezzel módosult a kenyérjelölések szabályozása, így külön nevet kaptak a valódi, természetes erjesztésű kovászos kenyerek.
Miért volt erre szükség? Az üzletekben szinte minden kenyéren látjuk már a kovászos jelzőt. A tömegtermékeket készítők rájöttek, hogy a kovászos kenyérre egyre nagyobb a kereslet, ezért kerül a polcokra egyre több kovászosnak hívott kenyér, pékáru.
Óriási különbség van az ipai kovász és a vadkovász között
A vadkovász élő kultúra, amely lisztből és vízből készül, és természetes módon, a környezetben jelen lévő mikroorganizmusok indítják be az erjedést. Az ipari kovász pedig készülhet ipari élesztővel is.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy az ipari gyártók hozzáadott élesztővel készített termékeiket is kovászos kenyérként árulják, miközben azok semmiben sem hasonlítanak a természetes kovásszal készült kenyerekre.
Amikor az egészségtudatos étkezés mellett döntünk, és a kovászos kenyeret választjuk, akkor tudnunk kell, a gyártók az ipari kovásszal tévútra vezetnek.
Ezentúl a vadkovászos megjelölés garantálja azt, hogy valódi, természetes kovásszal készült a kenyér. Ezt kell keresni vásárláskor, ha valódi kovászos kenyeret szeretnénk fogyasztani.
A pékszakma megmozdult
A változás azért történt, mert az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), a Pano Budapest, a Heim Pékség és a Kézműves Kenyér Társaság ez év elején közös javaslatot nyújtott be az Agrárminisztériumhoz, kezdeményezésük célja volt, hogy az „Adalékmentes, természetes kovásszal készült kenyér” úgynevezett megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott sütőipari termék-ként kerüljön be az élelmiszerkönyvbe.
