A takarmányozás fontosabb annál, mint hogy csak a felnevelt állat egyedszámát nézzük. Minden egyes liba felneveléséhez 25 kilogramm takarmány szükséges. Össze­hasonlítva más állatfajokkal, a csirkét 4 kilogramm, a kacsát 6 kilogramm takarmánnyal lehet felnevelni. Amikor a Tranzit-Food egy évben levág 9 millió kacsát, amiből 7,5-8 milliót saját telepén nevel fel, 54 ezer tonna tápot igényel. A libából 1,5 millióval számolnak összesen, amiből 0,9-1 millió ugyancsak a Tranzit-Food nevéhez köthető. Ez 24 ezer tonna tápot igényel. Ezen kívül még brojlercsirkét is tartanak, ami többlet-­takarmánygyártást és -felhasználást jelent. A saját keverőjükbe 140-150 ezer tonna tápot állítanak elő, a saját állományukat döntően saját keverőből látják el. A takarmány szállítási rádiusza legfeljebb 150 kilométert bír el költségoldalról, ha annál távolabbra kell a tápot vinni, akkor külső keverőtől veszik igénybe szolgáltatásként. Amikor viszont mind a három baromfifaj tartása szinte dübörög, akkor vásárolnak más keverőktől, hogy legyen elegendő takarmányuk. A víziszárnyas-ágazatban a saját termelőket általában a Tranzit-Food látja el táppal. A búzát 72-74 ezer forinttal, a kukoricát 70-72 ezer forinttal, a tritikálét 64-65 ezer forinttal számolva elég sokba kerülnek az alapanyagok, főleg úgy, hogy idejekorán bevásárolnak belőle. Idén csak a takarmány-alapanyagra már elköltöttek 7 milliárd forintot, és ez még nem a vége, amellett pedig szükség van szójára is, ami szerencsére mostanában viszonylag olcsón beszerezhető. Lehet számolni, jelenleg az alapkamat 6,5 százalék, arra rájön 1,5 százalék, azaz összesen 8 százalékos kamattal kell kalkulálni. Itt jutottunk el oda, hogy 2022 óta akkor jártak volna jól, ha a működő tőkéjüket a bankba tették volna, és nem a termelést finanszírozásába.

Beruházás, adakozás

Idén decemberben lesz a Tranzit Csoport 35 éves, de a fejlesztésekkel még nem álltak le. Nyírbátorban elkészült egy több mint 10 milliárdos beruházás, ami alapvetően javított a brojler-feldolgozás helyzetén. Folyamatosan építenek újabbnál újabb telepeket, jelenleg már ezek teljes felülete meghaladja a 600 ezer négyzetmétert. Élnek a pályázatok adta lehetőségekkel, abban is bíznak, hogy nyernek. A nyírgelsei feldolgozóra igencsak ráférne egy nagyobb felújítás, ott a legutóbbi beruházás még 2016–2017-ben történt meg. Ennek a szakmai csomagját most készítik elő, és várhatóan egy 3 éves munka veszi majd kezdetét. Amióta a brojlercsirke előállítását ők is megnövelték, azóta 220-230 ezer tonna keverőkapacitásra van szükségük, amiből a saját kapacitás 140-150 ezer tonnát tesz ki, a különbözetet vásárolniuk kell.

Ma már úgy számolnak, hogy az évenkénti beruházásnak náluk el kell érnie a 10 milliárd forintot, abban az esetben, ha valami miatt vissza kell fogniuk magukat, még úgyis 7 milliárdot akarnak elkölteni. Erre említette Szabó Ákosnak egy ismerőse, hogy nem szívesen lenne a helyébe, mert ami pénzt megtermelnek, annak a többszörösét költik el beruházásokra.

Hathatósan kívánnak fellépni a madárinfluenza káros következményeivel szemben. A telepek sűrűségét csökkenteni kell, valamint be kell vezetni a vakcinázást. Ez utóbbi költséges, de a franciák megcsinálták és sikerrel jártak. Sokan nem hajlandóak megvásárolni a vakcinázott állatokból készült konyhakész termékeket, azok figyelmébe ajánlja Szabó Ákos a franciaországi példát. Az erőteljes madárinfluenza-fertőzés miatt a teljes állományt vakcinázták, de tudni kell, hogy a franciák nem exportálnak baromfi- és víziszárnyas-termékeket, hanem az egészet maguknak termelik. Azaz a vakcinázás nem okoz olyan kárt, hogy az élelmiszert utána ne lehessen megenni. Nálunk most ez ügyben szakmai egyeztetések zajlanak, mert a vakcinázás következményeit is vizsgálni kell. Az importőr országok nagy része a vakcinázott termékek behozatalát azonnal megtiltja, ezt is körbe kell járni.

A Tranzit Cégcsoportnál jelenleg több mint kétezren dolgoznak. A munkaerő minőségéről Szabó Ákos szomorúan nyilatkozik, és ez igaz a fizikai állományra és a szakképzett munkaerőre egyaránt.

A Cégcsoportra jellemző, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a filantrópiára. A társadalmi felelősségvállalás – mert hiszen erről van szó – náluk a kezdetektől fogva jelen van, olyan még nem fordult elő, hogy valamelyik évben ez csorbát szenvedett volna. Az egész két csatornán keresztül működik. Az egyik, amikor a cégcsoport adakozik, a másik, amikor a Szabó család magánszemélyként jótékonykodik, azonfelül, hogy a DVSC labdarúgó csapatát is külön szponzorálják. A támogatást minden évben az általuk is ellenőrzött felhasználó szervezeteknek juttatják el. Mindebbe beletartoznak a gyermekekhez kötődő alapítványok, egészségügyi intézmények is. Ugyancsak támogatják a bentlakásos intézményeket, olyan helyeket, ahol vagy sérült, vagy akár egészséges gyerekek élnek. Beletartoznak ebbe a körbe az úgynevezett szegregált rétegek, azok, akik önhibájukon kívül kerültek a nemkívánatos helyzetükbe. Hitvallásszerűen állítják, hogy az elmaradott rétegek felzárkóztatása és oktatása az egyetlen járható út, hogy a jelenlegi helyzetükből a benne levők ki tudjanak törni.