0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 28.

A teheneknek is árt a mikorműanyag – és rajtuk keresztül mi is kaphatunk belőle

A mikroműanyagok – az apró műanyagrészecskék, amelyek széles körben jelen vannak a mezőgazdaságban is– kölcsönhatásba lépnek a szarvasmarhák első gyomrában, a bendőben található mikrobiális ökoszisztémával, és megzavarják azt –derül ki egy kutatásból

„Tanulmányunk elsőként mutatja meg, hogy a mikroműanyagok nem egyszerűen áthaladnak a haszonállatok emésztőrendszerén. Ehelyett kölcsönhatásba lépnek a bélmikrobiommal, megváltoztatják a fermentációs folyamatokat, és részben lebomlanak” – mondja Jana Seifert, a Hohenheimi Egyetem haszonállatok funkcionális mikrobiológiájának professzora.

„Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok nem passzív befogadói a műanyagszennyezésnek; emésztőrendszerük bioreaktorként viselkedhet, amely átalakítja a mikroműanyagokat és továbbítja őket a különböző mezőgazdasági rendszerekbe.”

A megállapítások azonban jelentős aggodalomra is okot adnak. A stresszelt, kevésbé hatékony mikrobiom rossz hatással van az állatok egészségére és termelékenységére. Ezenkívül a lebontás során keletkező kisebb műanyagfragmentumok könnyebben felszívódhatnak a szövetekbe, és potenciálisan bekerülhetnek az emberi táplálékláncba. Ez a kockázat különösen a fiatal vagy stresszes, áteresztőbb bélbarrierrel rendelkező állatoknál lehet jelentős.

műanyag mikroműanyag siló
A műanyagok használatát szabályozni kellene
Fotó: Pixabay.com

Hogyan kerülhetők el a műanyagok a takarmány–élelmiszer láncban?

A kutatók a mezőgazdaságban használatos műanyagokra vonatkozó szabályozás szükségességére hívják fel a figyelmet. Ide kell érteni a silófóliákat, a csomagolóanyagokat, és a szennyvíziszap visszajuttatását a földekre. Mindezzel csökkenteni lehet a takarmány mikroműanyag-szennyezettségét.

„A műanyagszennyezés nem csupán egy ’kinti’ környezeti probléma. Közvetlen biológiai következményei vannak a haszonállatokra, és potenciálisan az emberekre is, az élelmiszerláncon keresztül”

– hangsúlyozza Cordt Zollfrank, a Müncheni Műszaki Egyetem biogén polimerek professzora.

A kutatás tudományos alapot ad a jövőbeli kockázatértékelésekhez és monitorozáshoz is. A döntéshozók, állatorvosok és a takarmányipar most először rendelkeznek kísérleti bizonyítékkal arra, hogy a mikroműanyagok kölcsönhatásba lépnek a bendőmikrobiommal és részben átalakulnak. Ezt figyelembe kell venni az elfogadható szennyezettségi szintek meghatározásakor és a műanyagok takarmányban, trágyában és állati termékekben való kimutatásának módszerei kialakításakor.

„Eredményeink a jövőbeli kutatásokat is segíthetik a mikroműanyag–mikrobiom kölcsönhatások terén nem kérődző fajokban, például sertésekben, bár ezt még ezekben az állatokban is tesztelni kell” – mondja Brugger.

A műanyagok ártanak a haszonnövényeknek – a biológiailag lebomló változatok is

5 hétköznapi dolog, ami mikroműanyagok milliárdjaival mérgez minket

Forrás: Phys.org