Ez gyakran az étkezési szokások átalakítását, valamint a rendszeres testmozgás bevezetését jelenti, de egyre nagyobb figyelem irányul a környezeti hatásokra is. A szív- és érrendszeri egészség különösen összetett terület, mivel számos életmódbeli és környezeti tényezővel áll kapcsolatban – írja az eatingwell.com.
Az elmúlt években — különösen 2025-ben — kiemelt figyelmet kaptak az úgynevezett „konyhai toxinok”, mint a mikroműanyagok, a PFAS-ok (más néven örök vegyi anyagok), az ólom és az égésgátló anyagok. Ezek kapcsán egyre több kérdés merül fel: valóban hatással vannak-e a szív egészségére, milyen mértékben jelentenek kockázatot, és mit lehet tenni a mindennapokban a kitettség csökkentése érdekében. Kardiológus szakértők véleménye segít eligazodni ebben az összetett témában.
A kardiológusok legfőbb aggodalmai
A kardiológusok körében végzett megkérdezések alapján három anyag emelkedik ki, amelyek a legnagyobb aggodalmat keltik: az ólom, a műanyagok — különösen a mikroműanyagok — és az úgynevezett örök vegyi anyagok. A szakértők többsége a mikroműanyagokat nevezte meg elsődleges problémaként, míg mások az ólmot és a PFAS-okat hangsúlyozták.
Dr. Juan Carlos Rozo kardiológus szerint a cél nem a félelemkeltés, hanem az, hogy az emberek bizonyítékokon alapuló, a való életbe beilleszthető döntéseket tudjanak hozni. Az ólom és a PFAS-ok esetében különösen sok adat áll rendelkezésre, amelyek alátámasztják, hogy ezek az anyagok hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Emiatt ezek régóta ismert kockázati tényezőknek számítanak az orvosi szakirodalomban.
Más szakértők a mikroműanyagokkal kapcsolatban fejezték ki fokozott aggodalmukat, különösen azok után, hogy friss kutatások mikroműanyagokat mutattak ki emberi artériákban található plakkokban. Ez azért is nyugtalanító, mert ezek az anyagok rendkívül széles körben vannak jelen a környezetünkben.
Mikroműanyagok és a mindennapi kitettség
A mikroműanyagokkal kapcsolatos egyik legnagyobb probléma az, hogy szinte lehetetlen teljes mértékben elkerülni őket. Megtalálhatók az ivóvízben — beleértve a csapvizet is —, az élelmiszer-csomagolásokban, az otthoni porban, valamint a levegőben, amelyet belélegzünk. Becslések szerint egy átlagos ember évente több tízezer mikroműanyag-részecskét is elfogyaszthat vagy belélegezhet anélkül, hogy ennek tudatában lenne.
Emellett gyulladást és oxidatív stresszt idézhetnek elő a szervezetben. Ez összefüggésbe hozható többek között az elhízással, az inzulinrezisztenciával, a magas vérnyomással és a szívbetegségekkel. Egyes szakértők további, idegrendszeri és daganatos betegségekkel való lehetséges kapcsolatokat is említenek.
